A
tegnapi séta sikerén felbuzdulva ma is elmentünk délelőtt „kóbászolni” egyet. A
Mama egész héten gyűjtögette a száradásnak indult péksüteményeket, mert
tudja,mennyire szeretjük etetni a kacsákat, hattyúkat lent a Balcsi partján.
Nem is kellett sokat ösztökélni őket az elindulásra, húztak előre, mint a
vadlibák. Bár, meg kell mondjam őszintén, hogy ha Gáborkán múlna, akkor
valeszeg’ az összes hattyú éhen veszne, ugyanis hiába kapott igen bőséges
reggelit, a parton már éhen akart halni, és két pofára gyűrte be az
alig-rágható zsemlét… Úgy el tudom képzelni, mik futhattak át az arra elhaladó
emberek fején…. mondom, egyszer tuti rám hívják a GYIVIt.
Ja,
tegnap délután még tésztagyúrás is volt, a három férfi együtt készítette el a
vacsira szánt spagettit… szegény Klári meg csak nézte a bútorokra szépen
leülepedő lisztfelhőt, és elkaptam, amint magában motyog: „fő, hogy jól
szórakoznak”… hát, ő is jól fog szórakozni, míg eltünteti a nyomokat, az tuti…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése