Kárfelszámolás
Friday, Aug 24, 2007
Na, megtörtént az, ami már nagyon régen nem: az elmúlt
napokban Anya összesen csak egy fotót készített…
Úgy látszik, ez a villám
nagyobbat csapott, mint ahogy az első pillanatban látszott. Totál el voltunk
azzal foglalva, hogy a különböző szakembereket fogadjuk, hogy melyiknek mit is
kell megcsinálni…jött a kazános ember, de csak másnap, meg is ijedtem, hogy majd hideg vízben kell
fürdenem, de hálaistennek azért nekem melegítettek a tűzhelyen egy kis vizet,
igaz, hogy nem mehettem így a nagykádba, csak a kiskádamba, de azért legalább
meleg volt…..és végül is nem is volt olyan nagyon rossz balhé
Tudjátok, hogy mekkora nagy vizet tudtam magam körül csinálni? Rugdostam,
forogtam, pörögtem, a víz meg csak locsogott ki a kádból! Oltári volt! Úgyhogy
én azért megtaláltam a jó oldalát is a dolgoknak.
Ma,
meg fogtuk magunkat, és ebéd után Anyával bementünk Apához az irodába,
és onnan együtt elmentünk a Westendbe, ami egy maaarha nagy áruház, sok
kicsi bolttal...először meg kell mondjam őszintén, eléggé megijedtem,
mert nagyon sokan voltak, de aztán úgy döntöttem, hogy ők csak
nézelődjenek nyugodtan, és részemről inkább átalszom az egészet...így
csak félálomban konstatáltam, hogy jó sok üzletbe menünkbe, és indenhol
dícsérgetnek...de azért így is jól esett ámÚgy látszik, ez a villám
nagyobbat csapott, mint ahogy az első pillanatban látszott. Totál el voltunk
azzal foglalva, hogy a különböző szakembereket fogadjuk, hogy melyiknek mit is
kell megcsinálni…jött a kazános ember, de csak másnap, meg is ijedtem, hogy majd hideg vízben kell
fürdenem, de hálaistennek azért nekem melegítettek a tűzhelyen egy kis vizet,
igaz, hogy nem mehettem így a nagykádba, csak a kiskádamba, de azért legalább
meleg volt…..és végül is nem is volt olyan nagyon rossz balhé Tudjátok, hogy mekkora nagy vizet tudtam magam körül csinálni? Rugdostam,
forogtam, pörögtem, a víz meg csak locsogott ki a kádból! Oltári volt! Úgyhogy
én azért megtaláltam a jó oldalát is a dolgoknak.
Ez az, amit legjobban szeretek ezekben a kis túrákban
Timi baba az én kedvemért zsiris cuccot vett fel….na, ez kimondottan nagyon jól esett!!! Tetszett is a csaj nagyon!
Egészen
este 5ig ott voltunk, jól el is fáradtunk. Luca baba a hazautat
végigaludta, ennek mondjuk örültem, mert az Anyukája meg velem játszott
egész úton, ami kellett is, mert akkor azért már nem voltam a
toppon…több, mint egy óra az útám! Anya megígérte, hogy Lucáékkal azért
majd többet fogunk találkozni, talán vásárolni is együtt megyünk majd
legközelebb…nagyon aranyos a kiscsaj, úgyhogy én benne vagyok.
A
Dédi nagyon örült nekem, egy csomót lovacskáztunk, meg megnéztük együtt
a tvben a GŐG című filmet (persze ölben, ez volt benne a legjobb).
Mondjuk
az nagyon érdekes volt, amikor rájött, hogy át kéne engem
pelenkázni…..nem volt ott semmi, csak egy feltekert szőnyeg….de hát a
rutin, meg az évek, ugyebár…..
meg a paprikaházat…..nagyon érdekes volt, csak nagyon sokan voltak az
utcán, és sokat kellett az embereket kerülgetni. Sebaj, Apa egy
pillanatra se engedte át a kocsimat Anyának…most ki akarta élvezni, hogy
együtt lehetünk.
A Nagyi nagyon örült a virágnak, meg persze nekem is. Aztán megebédeltünk (illetve Anyáék), és elindultunk tovább. Felmentünk egy óóóóóóltári nagy hajóra, ami olyan nagy volt, hogy az egész kocsit elbírta, sőt, sok kocsit elbírt!!!!, és átmentünk a Nagy Víz másik partjára, és ott tényleg ott volt az a nagy ház, amit Anya ígért…valami fantasztikus volt! Nagyon szép a parkja, meg van benne teniszpálya is, ott találkoztam Apa kollegáival, meg azok barátnőivel, aztán mindannyian együtt vacsiztunk egy nagy teremben, ami teli volt kajával…oltárira sajnáltam, hogy én csak üvegeset ehetek!!!!!! Na, majd jövőre…
Aztán a sok élmény miatt kicsit nehezen aludtam el, Anya az elveit félretéve ringatott kicsit, kint az erkélyen…….ilyen látványra azért nagyon jó elaludni…az embernek szép álmai lesznek tőle…..
Ő borsónak hívta, és állította, hogy nem mérgező, de hát ne tudjátok meg, hogy mennyire pocsék íze volt!!!!!És az egész nappalit tele kellett köpködnöm vele ahhoz, hogy abbahagyja a lapátolást…
Elmentünk egy naaagy üzletbe, ahol annyi cuccot vettek nekem, hogy a végén kaptunk egy lufit, amire rányomtatták az arcképemet…
(ez meg olyasmi állat állítólag, mint a kutyánk, csak nagyon apró, és harapja belülről az embert), amitől sokat használja a klotyót….
úgyhogy most aztán el voltam látva Nagyikkal! Aztán tegnap úgy döntöttünk, hogy a teljes regenerálódásig lejövünk hármasban Kecskemétre…úgyhogy tegnap este már itten aludtam! De már megismertem mindent, még a Nagypapát is! Nagyon franyesz kis fészket csináltak nekem Anyáék az egyik díványon (mivel a mobilágyamat Földváron hagytuk, azt hittük, hogy most nem fog kelleni), akkorát durmoltam rajta, hogy csak na! Szinte úgy kellett felkelteni kajálni….pedig az az én esetemben nem semmi, elhihetitek
Aztán meg Anyának nagyon megtetszett a kis pucér popsim (ezt mondjuk nem is csodálom) fogta magát, összekencézte a száját valami furával, és úgy puszilgatott….jó foltos is lett a popsim egyből….de nagyon jól szórakoztak közben…nem tom’, én nem röhögtem annyira…
olyannyira, hogy a Szotyi cicát megint a csónakomnál kaptam rajta…először azt hittem, hogy fürdeni akar Ő is, már épp szóltam Anyának, hogy hozza a medvémet, de aztán kiderült, hogy csak azt remélte, hogy a csónakomban hidegebb a víz, mint a tálkájában…elég sokat ivott belőle, és még a fotózás sem zavarta...pedig azt nagyon utálja úgykülönben…
de legalább kapunk levegőt. Csináltunk is egy kis fénykép-partit a kertben, mert most mindenkinek van kedve vigyorogni…
majd jól meg is tanulom, hogy mit is csinál pontosan egy sejk, mert ez nekem egészen vállalható életnek tűnik…
(akkor úgysem lehetett kint lenni a nagy hőség miatt) és megnéztük együtt a forma-1et.
Meg is mutattam Neki rögtön a bogaraimat, játszottunk egy nagyot együtt a medencében…
Oltári nagy hőség van minden nap…egész hétre 40 fok körüli hőmérsékletet jósolnak….nem is vagyok túlöltözve ám! Még pelus is csak a nap felében van rajtam, Anya szerint az is melegít…néha még a homlokom is gyöngyözik az izzadtágtól!
valami nagy jó lehet…de mivel nagyon melegeket mondtak az elkövetkező hétre, nem biztos, hogy le tudunk menni strandolni, így Apa felállított a kertben egy jó nagy pancsolót, hogy azért ne főjjünk meg.
Először csak Ő mászott bele, és nagyon elégedett volt a munkájával, majd csatlakoztunk mi is Anyával. Jó meleg kis vize van, először furcsának találtam, de aztán nagyon belejöttem a pacsálásba! Minden nap fogok egyet úszni, az tuti!
nem is tudom, hogy meséltem-e, nekem már van olyanom is, hogy „kedvenc gyümölcs”…legalábbis Anya a barackot mostanában csak így emlegeti, hogy „Babec (ez a Töki helyett van, ebbe még nem kötött bele senki) kedvenc gyümölcse”….az igaz, hogy a kettő közül, amit kóstoltam, a barack az jobb….ilyen a „kedvenc”? És ha majd valami más még jobb lesz? Az mi lesz? Kedvencebb? Na, mindegy, ezen majd eltöprengek, ha nem lesz más dolgom. Most még van, sok. Minden nap megeszem a gyümimet, aztán délután mehetünk Anyával meg nagyival kirándulgatni. Tegnap például konyhabútorokat nézegettünk…igaz, a Nagyi akar konyhabútort venni, de Anya lehet, hogy beelőzi, mert nagyon belelkesedett…Bár mi csak jövőre akarunk új konyhát, ezt már Apa is mondta, de Anya más elkezdett gondolkodni az üzletben, hogy hogyan is érveljen az idei felújítás mellett….
Anya előre figyelmeztette, hogy próbálja meg kellő gyorsasággal lapátolni a számba, mert nem szeretem a szöszölést, de még nekem is kellett párszor szólnom, hogy „gyorsabban, hé”, de becsületére legyen mondva, nagyon igyekezett, és a vége felé már nagyon profi volt…Meséltem Apának, hogy milyen vidám kis hetem volt, Ő is elmesélte, hogy mennyire hiányoztunk…aztán lefekvés előtt megint megpróbáltam felmászni
a Nagyi fejére, de megint lebeszélt róla…Pedig mióta tegnap együtt voltunk fodrásznál, azóta szeretném úgy igazán összekócolni!!!
bár ebben sem volt köszönet…úgy tűnt, hogy az életben nem lesz csaptelepünk…az első üzletet már megint csak akkor találtuk meg, amikor már bezárt, úgyhogy már csak a Brikosztorba tudtunk menni, ahol kiderült, hogy vannak álomszép csaptelepek, de azt hittem, hogy a vihogás miatt képtelenek lesznek elmondani normálisan az eladónak, hogy mit is akarnak…én nem igazán értettem, hogy mit találnak ennyire viccesnek, de az tény, hogy amikor már egymás hátát csapkodták a röhögéstől, akkor már az eladó krapek is röhögött, úgyhogy végül én is csatlakoztam Aztán könnyes szemmel a Nagyi egész egyszerűen a krapek kezébe nyomta a Nagypapi által lediktált vásárlási listát valami tömítésekről, meg geberitekről, meg a fene se tudja mikről, a krapek meg gyorsan összeszedte nekünk a cuccokat…gondolom, már úgy volt vele, hogy ha hazamegyünk, akkor tán a többi vevő is be már majd jönni az üzletbe…
is a csaptelepek is meglettek, meg a kiegészítők is, mi végre hazamehettünk, illetve elsétálhattunk a cukrászdáig, nehogy Anya véletlenül egy napig ne tudjon fagyizni...közben megnéztünk egy szökőkutat is, hogy valami kultúrprogram-színezete is legyen a dolognak...na, ez mondjuk nekem is tetszett
