hétfő, július 30

Hazajöttünk

Hát, a nagy meleg, úgy látszik, mindenkinek az agyára ment…

Az Anyu meg az Apu fogott egy-egy vízipisztolyt, és célba lőttek a méhekre….hát nem agyrém? Látnotok kellett volna…tiszta huzatosak….utána már az én pocakom lett a céltábla, ennek több értelmét láttam én is, mert marha jól csikizett. Aztán meg Anyának nagyon megtetszett a kis pucér popsim (ezt mondjuk nem is csodálom) fogta magát, összekencézte a száját valami furával, és úgy puszilgatott….jó foltos is lett a popsim egyből….de nagyon jól szórakoztak közben…nem tom’, én nem röhögtem annyira…

Aztán ma reggel fogtuk magunkat, és jól hazajöttünk…elég fura volt három hét után itthon aludni a saját ágyamban, de azért elég jól vettem az akadályt…

Látogatók

Ma is nagyon messziről jöt egy család azért, hogy engem lássanakNem tagadom, ilyenkor azért büszke vagyok ám magamra!Azért Tab nem itt van! Megkaptam életem első sportcipőjét is, majd igyekszem belenőni, bár evvel tuti nem lesz gond, mert Anya szerint úgy csinálok, mint akit húznak, pedig már tudhatná, hogy ez ilyen babáknál teljesen természetes.
Szóval megjöttek a látogatók, kiültünk együtt a teraszra, és pletykáltunk...engem néha megpróbáltak a felnőttek egy kicsit mellőzni, mondták, hogy "ó, jól elvan ő a kocsijában"...hát nem!
Én igenis ott akarok lenni, ahol valami érdekes történik! A fene akarja ilyenkor az oroszlánját nézegetni a kocsiban! Azt hétköznap is lehet! Én ilyenkor ezt tudom elképzelni:

szerda, július 25

Köszöntő

Ma van a Bóbita nagynéném születésnapja...Ma csak itt tudom felköszönteni, de Anya megígérte, hogy jövő héten majd személyesen is megtehetem....De most azért elöljáróban:

Kedves Bobó!!!

Nagyon nagyon boldog születésnapot kívánok Anyuval és Apuval együtt! Dávid

kedd, július 24

Végre hűvösödik...

Hálaannakamagasságosjóistennek, kicsit lehűlt az idő…Be kell valljam őszintén, hogy fürcsi ide, pancsi oda, azért már nagyon kivoltam ettől a melegtől…Most tegnapra ígérték már a lehűlést, de azért még mindig elég meleg volt, olyannyira, hogy a Szotyi cicát megint a csónakomnál kaptam rajta…először azt hittem, hogy fürdeni akar Ő is, már épp szóltam Anyának, hogy hozza a medvémet, de aztán kiderült, hogy csak azt remélte, hogy a csónakomban hidegebb a víz, mint a tálkájában…elég sokat ivott belőle, és még a fotózás sem zavarta...pedig azt nagyon utálja úgykülönben…

Ma aztán lehet mondani, hogy végre egész emberi idő lett…fázni most sem fázunk, az tény, de legalább kapunk levegőt. Csináltunk is egy kis fénykép-partit a kertben, mert most mindenkinek van kedve vigyorogni…

Nekem most az a nagyon jó, hogy mindig valakinek a kezében lehetek…ki is használom ám a dolgot a végsőkig! A Nagyi tesója, a Katika a csúcs….ő bír el engem egyvégtében a legtovább…és most amíg itt van, este is Ő altat…bár ma sok dolga nem volt velem…kicsit megrogytam estére, be kell pótolnom a meleg miatt kiesett órákat!

vasárnap, július 22

Csajdömping

Elmentek a csajok…Pedig már úúúúgy megszoktam, hogy ennyien ugrálnak körbe…azért ez nem semmi…Anya azt mondta, hogy legyek esetleg nagykoromban arab sejk, és akkor egész életemben ilyen dolgom lesz….majd jól meg is tanulom, hogy mit is csinál pontosan egy sejk, mert ez nekem egészen vállalható életnek tűnik…

Nagyon sokat játszottunk ám! Voltunk kint együtt a kertben is, medencézgettünk, meg napoztunk, meg cipeltettem magam, meg minden ilyesmi…bár, igazából ma délutánra már nagyon jól esett egy kis pasiknak való program: Apával és Péterrel betelepedtem a nappaliba (akkor úgysem lehetett kint lenni a nagy hőség miatt) és megnéztük együtt a forma-1et.

Én is nagyon szurkoltam annak a srácnak, akinek Apa, mert ha nem az nyeri a futamot, akkor Apának nincsen annyira jó kedve…úgyhogy mondtam ezerrel, hogy „ hőőő heő”, ami ugyebár mindig ugyanúgy hangzik, de mindig mást jelent, és Anya szokta (nem mindig helyesen) lefordítani a többieknek….most is tolmácsolt: szerinte azt mondtam, hogy „hajrá alonzo”, pedig igazából azt, hogy „te süsü, tégy fel esőgumit, nem hallod, hogy zuhé lesz?”….mindegy is végül is, mert így is úgy is Ő nyert.

péntek, július 20

Vendégek jönnek

Tegnap csatlakozott hozzánk Apa is végre. Úgy döntött, hogy most már aztán tényleg elég volt a melóból, otthagyott csapot, papot, Kapcsolatot, és húzott le hozzánk…én már nagyon vártam! Ő meg azt várta, hogy végre ideérjen, mert azért a negyven fok az autópályán még többnek tűnik….Meg is mutattam Neki rögtön a bogaraimat, játszottunk egy nagyot együtt a medencében…

aztán Katica és Tetű felügyelete mellett nyomtam egy szuszkát a takarón…

Kellett is a pihenés, mert ma nagy meglepi várt:jöttek Anyáék barátai, akik már egyszer voltak engem látogatni még nagyon rég, és elhozták magukkal most a 3 lányukat! Apám!!!Ennyi nő egy kupacon!!!És mind engem akart! (Kiévéve néha Szonját, mert Neki igazából Apa a kedvence). Egyszerűen nem bírtak betelni a látványommal se! Én meg a bohóccal, amit hoztak nekem rágni….Mindenesetre mindenki megtalálta a számítását legalább!

szerda, július 18

Hőség és hőguta

Oltári nagy hőség van minden nap…egész hétre 40 fok körüli hőmérsékletet jósolnak….nem is vagyok túlöltözve ám! Még pelus is csak a nap felében van rajtam, Anya szerint az is melegít…néha még a homlokom is gyöngyözik az izzadtágtól!
Éppen ezért a nap nagy részét, főleg a délutánokat, a vízben töltjük. A Nagyi vett nekem egy kiscsónakot, abba is töltött Anya vizet, az jól fel is melegedett a napon hamar, beletette nekem a fürdőmedvét, és így egyedül strandolhattam. Nagyon jól is éreztem ám magam!

Néha bemegyek a nagy vízbe is Anyával, de így legalább nem vagyok ráutalva, ha neki nincs kedve pacsálni, akkor egyedül is meg tudom oldani. Vett nekem játékokat is…állítólag kiskacsákat, vagy kishalakat akart venni, de nem nagyon talált helyeseket, ezért megvette az első keze ügyébe akadt kis színes úszó-sípoló vackokkal teli kis zacskót, gondolta, most jó lesz ez, aztán ha szeretek velük játszani akkor majd jobban rákattan a haltémára….erre amikor itthon kibontotta a zacskót, és jobban megnézte a benne levő állatokat, majdnem röhögőgörcsöt kapott, mert kiderült, hogy egy csomag műanyag bogarat vett…van közte pillangó, ez mondjuk okés is, meg méhecske, meg katica…..de van légy is, meg egy valami, ami Anya szerint lapostetűt formáz, ami azért egy gyerekjáték esetében mégiscsak muris…

Mindegy, nekem a légy tetszik a legjobban, mert jó kis ergonomikus szárnya van, könnyen be bírom kapni…Anyát meg végül is a lapostetű nyűgözte le….egyszerűen nem bírt tőle elszakadni, ránézett, és röhögött…”tetű, hehe”….elvoltunk na….a nagy meleg számlájára írtam…lehet, hogy agylágyulást kapott szegény asszony?

kedd, július 17

Irány a Balaton

Egy merő vándorlás az életem mostanában…Tegnap délután összepakoltuk a cuccaimat, és elindultunk Kecskemétről hazafelé…én ugye jó szokásom szerint elaludtam az autóban, és mire felébredtem, már otthon is voltunk…egész megörültem a pelenkázóasztalomnak…Anya őrült mosásba-vasalásba kezdett, nem is értettem a dolgot, aztán azért csak leesett a tantusz, amikor nem a szekrénybe pakolta vissza a holmikat, hanem a bőröndbe újfent. Gondoltam, hogy megint utazunk. Este még alhattam egyet a saját ágyamban, aztán reggel bepattantunk a kocsiba, Apa ment elöl a sajátjával, mi meg utána. Neki sokkal uncsibb útja lehetett, mert csak a csomagok voltak az útitársai, mi meg ugye egymást szórakoztattuk Anyával. Én dumáltam, Anya énekelt (bár e nélkül is ellettem volna), de még így is szörnyen hosszú volt az út…de a végén csak megérkeztünk. Kiderült, hogy a Klári nagyihoz jöttünk. Ennek örültem, mert itt még nem voltam. Klári nagyi a Balatonnál lakik, ami állítólag olyasmi, mint a fürdővizem, amit ugye nagyon szeretek, csak sokkal nagyobb….tehát valami nagy jó lehet…de mivel nagyon melegeket mondtak az elkövetkező hétre, nem biztos, hogy le tudunk menni strandolni, így Apa felállított a kertben egy jó nagy pancsolót, hogy azért ne főjjünk meg. Először csak Ő mászott bele, és nagyon elégedett volt a munkájával, majd csatlakoztunk mi is Anyával. Jó meleg kis vize van, először furcsának találtam, de aztán nagyon belejöttem a pacsálásba! Minden nap fogok egyet úszni, az tuti!

szombat, július 14

Baracolás (nem maradt ki a k betű...ez valami Anya féle szleng)

Ó, azt nem is tudom, hogy meséltem-e, nekem már van olyanom is, hogy „kedvenc gyümölcs”…legalábbis Anya a barackot mostanában csak így emlegeti, hogy „Babec (ez a Töki helyett van, ebbe még nem kötött bele senki) kedvenc gyümölcse”….az igaz, hogy a kettő közül, amit kóstoltam, a barack az jobb….ilyen a „kedvenc”? És ha majd valami más még jobb lesz? Az mi lesz? Kedvencebb? Na, mindegy, ezen majd eltöprengek, ha nem lesz más dolgom. Most még van, sok. Minden nap megeszem a gyümimet, aztán délután mehetünk Anyával meg nagyival kirándulgatni. Tegnap például konyhabútorokat nézegettünk…igaz, a Nagyi akar konyhabútort venni, de Anya lehet, hogy beelőzi, mert nagyon belelkesedett…Bár mi csak jövőre akarunk új konyhát, ezt már Apa is mondta, de Anya más elkezdett gondolkodni az üzletben, hogy hogyan is érveljen az idei felújítás mellett….
Ma aztán meg is jött Apa is, ma már Ő etetett gyümivel…Anya előre figyelmeztette, hogy próbálja meg kellő gyorsasággal lapátolni a számba, mert nem szeretem a szöszölést, de még nekem is kellett párszor szólnom, hogy „gyorsabban, hé”, de becsületére legyen mondva, nagyon igyekezett, és a vége felé már nagyon profi volt…Meséltem Apának, hogy milyen vidám kis hetem volt, Ő is elmesélte, hogy mennyire hiányoztunk…aztán lefekvés előtt megint megpróbáltam felmászni a Nagyi fejére, de megint lebeszélt róla…Pedig mióta tegnap együtt voltunk fodrásznál, azóta szeretném úgy igazán összekócolni!!!

csütörtök, július 12

Vihogunk...

Hát, ez az én nagyanyám, meg az anyám együtt…valami hihetetlenek ám!!!!!
Most már ugye itt vagyunk 3 napja, ezek meg csak vihognak egyfolytában…pedig nem is olyan régen találkoztak, de hát mintha 3 éve nem látták volna egymást Már tegnap el akartunk menni, hogy vegyünk a Nagyiék új házába csaptelepet, vagy mi a szöszt, de úgy eldumálták az időt, hogy a tervezett 3 üzlet helyett csak egybe jutottunk el még zárás előtt, de nem is idegesítették magukat, mondták, hogy majd holnap folytköv….és ebben megnyugodva pletyiztek tovább késő estig…Na, aztán ma végre felkerekedtünk..bár ebben sem volt köszönet…úgy tűnt, hogy az életben nem lesz csaptelepünk…az első üzletet már megint csak akkor találtuk meg, amikor már bezárt, úgyhogy már csak a Brikosztorba tudtunk menni, ahol kiderült, hogy vannak álomszép csaptelepek, de azt hittem, hogy a vihogás miatt képtelenek lesznek elmondani normálisan az eladónak, hogy mit is akarnak…én nem igazán értettem, hogy mit találnak ennyire viccesnek, de az tény, hogy amikor már egymás hátát csapkodták a röhögéstől, akkor már az eladó krapek is röhögött, úgyhogy végül én is csatlakoztam Aztán könnyes szemmel a Nagyi egész egyszerűen a krapek kezébe nyomta a Nagypapi által lediktált vásárlási listát valami tömítésekről, meg geberitekről, meg a fene se tudja mikről, a krapek meg gyorsan összeszedte nekünk a cuccokat…gondolom, már úgy volt vele, hogy ha hazamegyünk, akkor tán a többi vevő is be már majd jönni az üzletbe…
Mindenesetre végül is a csaptelepek is meglettek, meg a kiegészítők is, mi végre hazamehettünk, illetve elsétálhattunk a cukrászdáig, nehogy Anya véletlenül egy napig ne tudjon fagyizni...közben megnéztünk egy szökőkutat is, hogy valami kultúrprogram-színezete is legyen a dolognak...na, ez mondjuk nekem is tetszett

kedd, július 10

Irány Kecskemét!

Tegnap reggel jött látogatóba Anya egyik barátnője, akit állítólag már láttam, miután megszülettem, de nem emlékeztem már rá…pedig meg is kóstoltam a kezét…de nem ugrott be.Dumáltak kicsit Anyával, aztán a négy hónapos szülinapom alkalmából összekaptuk magunkat Anyával, és lejöttünk a Nagyihoz (a másikhoz) Kecskemétre. Persze ez az „összekaptuk magunkat” azért nem volt ennyire egyszerű, lévén hogy az én anyám a fél házat bepakolta. Egész komolyan féltem attól, hogy a kocsiba nem fog beférni a cucc…aztán meg attól, hogy ekkora súllyal nem bírunk majd elindulni…akkora bőrönd utazott mellettem, hogy az hihetetlen…a csomagtartó tele lett a kocsimmal, meg az utazóágyammal, meg 3 kistáskával, mellettem a bőrönd, meg a székem, elöl valami fagyasztott nyulak utaztak….sokan voltunk, na.

Mindegy, ideértünk, Nagyi nagyon örült. Este már vele fürödtem, és az új ágyam is nagyon bevált, jó kis pelusozó is van hozzá, meg ringat, meg zenél, meg miazmás….bár a zenét nem merte Anya bekapcsolni, mert nehogy attól legyek éber, de a lehetőség adott!



Ma meg nagy nap volt: végre nem csak tejet kapok! Anya először adott nekem almát, a Nagyi meg dokumentálta a nagy eseményt…mit mondjak, nagyon ízlett! Már alig várom a holnapot, hogy megint kapjak kicsit….szeretni fogom a gyümiket, úgy tűnik….a jövő hétre barackot ígért Anya, ami ugyan nem tudom, milyen, de Anya szerint finomabb, mint az alma…akkor nagyon jó valami lehet!!!!

vasárnap, július 8

Buli -buli hátán

Tegnap Anya jól meglepődött, amikor jött át hozzám reggel….már az gyanús volt neki, hogy nem a szokásos nyöszörgős hangjaimra ébred, hanem olyan, mintha kacarásznék…
Kacarásztam is, ugyanis végre sikerült egyedül a hátamra fordulni, és végre bele tudtam olvasni abba a macis könyvbe, amit még a Nagypapától kaptam vagy 2 hónapja, és Anya odacsipeszelte nekem az ágyam szélére, hogy majd ha már elég nagy leszek hozzá, akkor tudjm nézegetni…jelentem, úgy tűnik, hogy már elég nagy vagyok hozzá!

Anya majdnem meg is könnyezte.

Aztán mentünk a Nagyi elé, mert ma is kellet neki jönnie, mert estére Apa ment az exminiszterelnök szülinapjára (az exminiszterelnököt sem értem, ezért először azt hittem, hogy ugyanolyan, mint a vámpír, de Anya szerint azért lényeges különbségek vannak, és ne is mondjak ilyet, és inkább én is kívánjak boldog szülinapot neki, így hát: Boldog Születésnapot Gyula bácsi!!!!Szeretettel: Varga Dávid), Anya meg egy szép nagy hajóra ment céges-bulizni. Mondtam is neki, hogy jó kis cégnél dolgozik, tényleg!Lényeg a lényeg, hogy itten a nagy hepajkodásban én megint jól le lettem pattintva a Nagyinak, aminek azért mind a ketten örültünk, mert nagyon jól elvagyunk együtt.

Ja, és persze ma is volt időn egymásra, mert ma délutánra meg színházjegyük volt Anyáéknak…én nem is értem…mondta a Nagyi, hogy kell nekik a szórakozás, de nem logikusabb lenne, hogy mondjuk hetente egyszer menjenek el valahova, de akkor mondjuk minden héten??? Így most minta egy hét alatt akarták volna behozni sokhetes lemaradásukat….

De Anya aztán este azt mondta, hogy a következő jópár hétben mindenhova együtt megyünk majd…na, majd meglássuk!

csütörtök, július 5

Új zsirik

Ma ismét vásárolni voltunk a Brendonban nekem. Megjelentek ugye az ehavi anyák-babák-kismamák szaklapok (esküszöm, ha kismacskákról is kiadnának ilyesmit, Anya a mostani lelkesedésében még azt is megvenné…) benne a jó kis kuponos akciókkal…mi ezt aztán egy hónapban sem hagyhatjuk ki! Ja, és kaptam kistányért is kiskanállal, mert tegnap volt itt a védőnéni, és azt mondta, hogy mivel minden nagyon okésnak tűnik, a jövő héten (mivel hétfőn már 4 hónapos leszek) kaphatok almalevet, meg baracklevet….Anya azt mondta, hogy tutira fog ízleni a dolog…na, majd kíváncsi leszek…lényeg a lényeg, hogy kaptam szép reszelőt az almához, meg tányérkát….Teljesen olyan,mint a komoly nagyfiúké, csak kisebb…

Meg persze játékokat is kaptam, még egy könyvecskét is, amiben frankó gyűrhető felhők vannak…és félig ki is olvastam! Meg puha zsiráfot is kaptam….nahát. De ez legalább egy ergonomikus zsiráf!És nem hangosan sípol, mint a másik, hanem csak szolidan zörög, úgyhogy végeredményben eredményes volt a vásárlás. Kellett unalmas dolgokat is venni, mint zsák a kukámba, meg pelus, meg ilyesmi…hétfőn utazunk Anyával egy hétre Kecskemétre, és Anya olyan listát készített már az utazáshoz, hogy teherautót kell majd bérelni..én mondtam Neki, hogy pl. pelust azt tuti lehet ottan is kapni, de hát…..nők….

kedd, július 3

Összefoglaló

Úgy látszik, Anya a nyarat átlinkeli írás szempontjából….úgy kell rászólnom, hogy azért jó volna, ha nem sikkadnának el a cselekedeteim….

A hétvége az nem volt túl érdekes, mert nonstop vásárlásba fulladt, szombaton a „kotlet”be mentünk ruhákért (lassan utolér Anya mennyiségileg…Apa is próbálkozik, de neki esélye sincs), vasárnap meg kosztért a teszkóba.A reggelek voltak a legjobbak, amikor Apával játszhattam az ágyban

Az újságjaimat is alig tudtam kiolvasni a nagy nyüzsiben……

Hétfőn megint a dédihez mentünk, és Anya megint inkább az ebédelést választotta a fényképezés helyett, úgyhogy fotókkal most sem tudok szolgálni…Pedig nagggyon király dolgom volt, mert elég volt egyet nyikkanni, és vagy a Timi, vagy a Dédi rögtön felkapott…úgyhogy ezt én ki is használtam, és nem heverésztem az ágyon túl sokat….az ember ott legyen ravasz, ahol lehet, ugyebár.

Anya úgyis úgy el volt foglalva a Dédi által főzött pacallal, hogy a szokásos nevelési elveit sem fejtette ki…de azért nekem a kocsiban hazafelé megint mondta, hogy nehogy azt higgyem, hogy otthon is ennyit leszek majd ölben…nahiszen…látnátok csak, amikor már félórája reklamálok…egymás kezéből szednek ki Apával…ésszel él az ember, ugyebár.

Ma, meg majd a Klári nagyi fog jönni, mert Anyáéknak estére színházjegyük van, egy vámpíros darabot fognak megnézni, amit állítólag már két évvel ezelőtt láttak Törökországban, és gondolták, hátha úgy még jobban fog tetszeni, hogy a szöveget is értik….Nekem momentán mindegy volna, mert én még azt sem értem, hogy mi az hogy „vámpír”, de Ők nagyon készülnek rá. Én meg majd jól elleszek Nagyival…