És akkor képek

... arról, hogy a héten mi is történt az irodában (plusz egy kaja, nyilván).

Először is: bal alsó sarok: átvettük a NaturaVivente webáruházának kiszállítási dolgait. Múlt héten megjöttek a cuccok (hallelúja, már kozmetikumok is vannak), most én csomagolom őket a megrendelőknek. Nem is rossz meló, olyan szép a doboz, amibe a cuccokat kell pakolni, hogy élmény vele dolgozni... még nincs sok megrendelésük, de most majd csinálnak kampányokat, úgyhogy fog ez is menni. Kicsit elvoltam vele, míg a termékeket összehangoltam a webáruházzal (nem stimmelt se cikkszám, se semmi, de most rend van), de hát unatkozni úgyse szeretek.
Aztán meg itt vannak az akkumulátorok is: Ádámmal 2 napig ki se jöttünk a Szabi szobájából (innentől kezdve akku-raktár... tényleg, szerintem nálunk található a világ legszebb akku-raktára, design-tapétával, hatalmas LED tévével...), próbáltuk átláthatóvá tenni a káoszt, hálistennek inkább több, mint kevesebb sikerrel.... azt se gondoltam volna még egy éve, hogy lesz olyan biznic, amihez a vonalkód-olvasót is be kell majd vetni.... Innentől kezdve, ha nagy szar van, mehetek a Tesco-ba is pénztárosnak, profi vagyok már ebben is (persze nem vasárnap.... basszus, jövő httől már nem lesznek nyitva az üzletek vasárnap.... kíváncsi vagyok, ez az okos intézkedés meddig tartja majd magát....)

Ja, és azért ott van egy kép a tegnap esti vacsiról is: gyakorlás Dávid szülinapjának előételére..... a kölyköknél oltári sikere volt a tálalásnak, nagyon imádták, főleg az apjuk által faragott retket, meg tojást... még a végén megérem, hogy csak akkor esznek, ha a kaja fazonírozva van....

Nem kéne ilyen korán felkelteni....

D. tegnap reggel tök pipa volt, hogy csak 7 előtt 10 perccel keltettem fel, merthogy Ő még játszani akart volna egy kicsit. Megígértem Neki, hogy ma majd már negyed 7kor ott fogok ugrálni az ágya mellett. Természetesen be is tartottam ezen ígéretemet (ropi voltam ahhoz, hogy elalvásra hivatkozva hagyjam őt tovább aludni), becsületére legyen mondva, azonnal ki is pattant az ágyból,  és húzott fel az emeletre. Vittem utána a kakaót, és persze akkor már Katinak is a kávét, meg Gáborka kakaóját is. Meglátja a gyerek a kezemben, hogy 2 pohárnyi kakaót hozok, rögtön kérdezi, hogy Gáborka is felkelt már? Mondom még nem, felkeltsem? Erre diplomatikusan: szerintem nem kellene ilyen korán felkelteni.....


Mér van olyan érzésem, hogy egyedül akart játszani?

Logopédus

Valójában én azt hiszem, valahol sajnálni fogom, ha Gáborkának már nem lesz meg ez az édes kis selypegése... Már a múlt héten ment a logopédus csajszi az oviba, és G nagyon lelkes is volt, mondta, hogy tök jót játszottak, és örül, hogy majd a Zsófi (mert így hívják a csajt), megtanítja őt szépen beszélni. Tegnapra megbeszéltük az ovival, hogy én is odamegyek, mire negyed ötkor végeznek a tanulással, leültem pár percre a csajjal, csuda aranyos volt, mondta, hogy tényleg csak a R és a L betű hiányzik. Az L-el kell kezdeni, mert az ugye egyszerűbb, mondta, hogy otthon is hogy gyakoroljunk egy kicsit, hogyan kell kezdeni, jövő héten majd egy könyvet is hoz nekünk... Fiatal a lány, ránézésre nincs még 25, de nagyon lelkes, én meg megfogadtam, hogy én is komolyan veszem a munka rám eső részét... azt hiszem, majd az esti mackózást fogom felhasználni gyakorlásra... az úgyis csábító, hogy már aludni kéne, de van mivel halogatni a dolgot, olyankor rém kommunikatívak szoktak lenni úgyis mind a ketten.....

Báloztunk

Pénteken jött a Kati (a gyerekek legnagyobb örömére), ugyanis szombatra mi meg voltunk hívva Balatonföldvárra a Klári által bálozni. T egy kicsit szenvedett, nem annyira kedvence az ilyetén elfoglaltság, de rendes volt, nem nagyon mutatta ki. Kati egész reggel szívatta, hogy "érezd majd jól magad", "táncolj sokat" meg ilyenek )

11-kor elindultunk, Klárinál megebédeltünk, én aludtam egy bazárit, majd elmentünk egy kicsit sétálni a Balcsipartra... nagyon jó volt, bár a nyár jöhetne ár...
Este felöltözködtünk, majd elmentünk bálozni. A Klári barátaival ültünk egy asztalnál, Éva is aranyos volt, de engem legjobban a férje szórakoztatott, aki nagyon jó humorú, értelmes pali, sokat mesélt a volt unkájáról: bírósági behajtó volt régen és oltári jó sztorijai voltak (13.kerületben azért ez egy érdekes meló lehetett :) ).
A zenekar isteni volt, sőt az énekes csaj meg az egyik krapek marha jó kis operettműsort adott, egy szavunk nem lehetett. T egy kicsit vacakul volt, valami bujkál benne, fájt a feje, ilyesmi, de hősiesen viselte, még táncoltunk is egy kicsit. Megvártuk a tombolát, ami éjfélkor volt, és nem is tettük rosszul: nyertem egy bort (ehen), egy 5000 Ft-os vásárlási utalványt Csutakékhoz, és az egyik fődíjat, egy 30.000 Ft-os utalványt, mellyel ennyiért lehet enni a Jogarban...hallelúja, úgyis jön Klári szülinapja, majd beszámítjuk :)
Itthon addig Kati tök jól elvolt a kölykökkel, állítólag nem volt velük semmi gond...Mikor hazajöttünk vasárnap, megebédeltünk, aztán D hősiesen viselte, hogy másfél órát matekozzunk...persze számított, hogy T új játék letöltést ígért neki utánára, de én így is büszke voltam rá...ha odafigyel, tök ügyes, csak hát ugye....

Meg kellene vérszerződni....

Tegnap is ugye vittem a gyereket a suliba, és amíg  "átcipőzött", én nézegettem a kitett rajzokat. Most láttam itt a kisiskolában először, hogy a gyerekek műveit kitették volna, sztem piszok jó ötlet, némelyiken nagyon jól lehet szórakozni (nem KInevetés, hanem nevetés, értem?).

A rajzok, összefoglalók a harmadikosok művei, alapjuk a "Rege a csodaszarvasról" c eposz.

A felső kép egyértelmű, én marha jót röhögtem rajta :) Második kép maga a vérszerződés illusztrációja, a harmadikon ott is van, hogy " A vezérek a nagy út előtt arról tanácskoztak, hogy meg kellene vérszerződniük és hogy Álmos legyen a vezérük, hogy merre menjenek".

Remélem, előbb-utóbb Dávidék munkáiból is kerül ki :)

Cukrász konferencia - Siófok

Na, vasárnap nekivágtunk, és irány Siófok. Mihelyt 2 kilométerre jutottunk itthonról Edittel, eszembe jutott, hogy az elektronikus könyvemet otthon hagytam, úgyhogy, mivel Edit nem is ebédelt (fél egyre jött értem), első etapban egészen az Europarkig mentünk, ahol is én vettem könyvet, Edit megkajált, közben dumáltunk, úgyhogy az igazi út csak háromnegyed kettőkor kezdődött :)
Végül is 3 után értünk, mert a Lágymányosi híd (bocs, Rákóczi híd) az egyes villamos felújítása miatt le volt zárva, így kerülnünk kellett. Odaérkezés, szobafoglalás után megkerestük volna az asztalunkat, de mivel az még nem volt kijelölve, és a rendező pali nagyon rendes volt, mi magunk választhattuk ki a helyünket. Gyorsan lefoglaltuk a Gyurinak (Aromatic) is a helyet mellettünk, jó, ha van egy ismerős arc a közelben....
Ezek után ittunk egy kávét a bárban, ahol is egy hölgy rámköszönt. Ismerős volt, visszaköszöntem, de rajta is láttam a bizonytalanságot, így gyorsan tisztáztuk, hogy igen, valószínűleg valóban a gyulai kongresszusról emlékszünk egymásra... mik vannak, tök örültem, hogy felismernek :)
Kávé után irány a velness, ahol vacsoráig dumáltunk sodrófolyosóztunk, szaunáztunk, szóval nagyon éltünk.
Másnap reggel, hiába keltünk korán kicsit kapkodósan pakoltunk ki, de végül is gyönyörű lett a pultunk. Egész nap jöttek érdeklődők, mi bőszen gyűjtöttük a címeket, osztogattuk a mintákat, és falatoztunk... egy csomó kiállító hozott finomságokat, úgyhogy volt fagyizás, sütizés, poharas szendvicsezés, minden...
Este jöttünk haza, összességében elégedetten. Itthon már nagyon várak a prücskök, előző nap G. még puszis képet is küldött nekem :)

.Ma már meló jöttek a NaturaViventések, átvettük a cuccokat, jövő héttől mi intézzük a szállítást... elleszek még holnap egy darabig, míg a dobozokat leleltározom...

És napi édes: G a farsangról tanult az oviban. Esti kérdés:
Apa, megmutatod, hogy járnak a busók?
:)

Szombati szülinapok

Na, most először a kép (most nagyon büszke vagyok magamra, egyedül feltelepítettem a PhotoScape-t, és még emlékeztem a kezelésére is, pedig évek óta nem használtam, háháhá, ráadásul, közben G itt ugrál mellettem...többiek még alusznak, jó lenne, ha csendesen elvolna, de ez egy dumagép ("Anya, 60-ból száz az mennyi????? - most tényleg? Hogy jut ez eszébe ilyenkor, mikor sakkot játszik a tableten, közben meg a tévében a Frédi-Béni megy?), aztán majd a szöveg, sztem este...

Délre jön értem az Edit, megyünk a cukrászkonferenciára Siófokra, még egy csomó mindent akarok intézni addig...főleg össze kéne pakolni a cuccom, meg beállítani ezt a rühes új laptopot, hogy majd a telóról tudjak vele netezni, ha úgy alakul.....

Régen is bevált....

Most egyedül vagyok itthon a kölykökkel, T Balatonföldváron, valami pályázat-ügyben, majd holnap jönnek együtt Kárival. Prücsköket megen lenyűgöztem a tévé előtti "piknik"kel :)
Ez már évek óta beválik egyrészt ugye arra jó, hogy legyen egy kis zsarolási alap, ha egyedül vagyok velük ("ha nem viselkedtek szépen, akkor este nem lesz piknik!!!"), másrészt még egy előnye van: kb kétszer annyit esznek, mint egyébkor :) Anya ravasz :)
Vettem egy rakat mini-mozarellát, meg kaptak minivirslit, fogpiszkálóra szurkálva lehetett kajálni, meg volt mellé frissen sült vajas zsemle...úgy bekajáltak, hogy már azt hittem, rosszul lesznek... közben persze ment a dumaparti, és most legalább nyugiban nézik bent a mesét... Holnap majd ideteszem a fotót, most bent hagytam az irodában az egeret, így nyűgös lenne szerkesztgetni... de nem felejtem el, mert nagyon cukik voltak :)

Kis gyerek kis gond.....

Régen tök nem értettem ezt a mondást, most néha kapiskálom már, esküszöm....
Tegnap reggel vittem a prücsköket, és úgy valami megérzéstől fogva külön rákérdeztem Heninél a oviban, hogy "ugye jön ma a logopédus Gáborkához?" - erre sajnálkozva megrázza a fejét, hogy hát a logopédus eltörte a lábát, nem jön.... Egy pillanat alatt felment a cukrom, ugyanis hónapok óta ígérik, hogy most már lesz logopédus...és nem nem akarom én megoldani, amíg nem muszáj, igen sokat fizetünk havonta, oldódjon már meg ott a dolog...
És itt jön egy kis visszatekintés a blog nélküli időszakra (tudtam én, hogy lesznek ilyenek): Az ovi kezdetben vala nagyon jó. Mikor Dávid suliba készült, akkor már azért voltak gondok, főleg, hogy maguk sem tudták megmondani, hogy most akkor menjen-e D suliba vagy se, mindegy, elvittük a Nevelési Tanácsadóba, ahol is pár órás vizsgálat után az mondták, hogy naná, hogy vigyük, és a gyereknek tök jó a matekhoz való hozzáállása, tehetséges. Na, erről az oviban egy szót sem hallottunk, pedig hát ők vannak vele egész nap.... Mindegy, úgy voltunk vele, hogy G-nek még visszavan 2 év, járjon Ő is ott végig, mert ezen kívül nem nagyon volt baj. De aztán tavaly tavasszal beütött egy baj: az egyik óvónő elég botrányos körülmények közt eltávozott (magával akarta vinni a vezető férjét is, de az inkább maradt...ehh, ez pletyka, hagyjuk), és vitte magával az egyik komplett csoportot az új helyére, emiatt az ovi összlétszáma ettől majdnem a felére esett vissza... na emiatt elmentek még páran a többi csoportból, úgyhogy idén összesen vagy 20 gyerek kezdett az oviban.... ami ugye ne túl jó. Ja, és hát G-nek kellene a logopédus. Év eleje óta ígérik, hogy lesz, de először jött a nem találunk, aztán megint a nem találunk, aztán amikor 3 hete felhívtam a Szilviát (pont betegek voltak a gyerekek, meg a Kati is, úgyhogy jól fel voltam zaklatva, mondom levezetem a feszkót valakin), közölte, hogy 3 hét múlva kezd a logopédus. Én meg örültem, mint majom a farkának.....
Erre jön ez.
Na, napközben úgyis fel kellett hívnom a Benedek anyuját, hogy szombaton akkor vinném Gáborkát a szülinapra (na, ez is jól jött ki, délelőtt 10-től a KacKacban Lara-szülinap Dávidnak, délután 4-től szülinap a Bókayban Benedeknek,, oda meg megy Gáborka.... buli az élet, én mondom), erre pár dolgot mesélt, hogy miért is jöttek el (ja mert ők is eljöttek a Krisztivel együtt) az oviól... Érdekes egy szülinap lesz szombaton, lehet, hogy én agyvérzéssel jövök haza......

Na, mivel most reggel korán van, megyek, hogy mire keltem a kölyköket, nagyjából készen legyek, mert tornanap van, oszt majd lehet, még napközben hozzáteszem a Kriszti-sztorit...aki lelépett az oviból, úgy, hogy miután 2 évig volt a csoport vezetője, el sem köszönt a gyerekektől....

Á, fenét tettem én hozzá bármit napközben :) Meg hát igazából most nem is kéne Krisztáról írni, elméletileg ott lesz szombaton ő is a Benedek-partin, először meghallgatom az ő verzióját is az eljövetelről... Mind a két oldalt ismerni kell ugyebár.

Megint hétfő

Na, most az irodából jelentkezem már... rájöttem, hogy részletekben is jól lehet írni :)
Tegnap hazament Boti meg Zsófi olyan öt körül, no, a gyerekek már hatkor kérdezték, hogy hát akkor mikor is jönnek legközelebb... Mondtam, hogy amint kijön a jó idő, felőlem akár hetente is jöhetnek, akkor még jobban ellesznek... ugyan most is mente ki a kertbe, csak kicsit gáz volt, hogy a legfőbb szórakozásuk az volt, hogy a medencéből szedjenek ki jeget... természetesen már szombaton tiszta víz lett a csizmájuk, na, vasárnap gumicsizmát kaptak, de G-t ez sem tartotta vissza a balesettől, megcsúszott, és úgy ahogy volt, beleesett a vízbe :) Mondjuk akkor nem röhögtünk :)
Szombat este meg már nem is engedtük őket együtt aludni, mert ment a dumálás-röhögcsélés még este 11kor is, úgyhogy keményen szétfektettük őket (eredetileg Dávid szobájába átvittük Gábor matracát, és ott aludtak hárman - illetve ugye ez pénteken még ment, szombaton már kellett a szigor).

Ma reggel megint együtt indultunk az oviba, és ismét a barkochba dívott... D szerint nekem a fakopáncsott abból ki kellett volna találnom, hogy szép madár, de hát Anya kicsit hülye ezek szerint :)

És íme egy kis életkép szombatról: fiúk a kádban :)

Esti kieg.

Már épp mentünk lefeküdni, amikor a közös "mackózás" (Gábor mackója mint lélekbúvár, megkérdi a gyerekeket, mi volt a legjobb a napjukban, meg ilyesmi...nem, nincs minden nap, annyira nem vagyok bezzeganya, de heti párszor jó vele megtudni, mi volt aznap) közben Dávid észrevette, hogy sorjáznak a hangyák a G. szőnyegének a szélénél.... kiderült, hogy a vonulásuk a folyosón kezdődik, úgyhogy G-t áttelepítettük D szobájába, és Tamás nekilátott veszettül befújni a kérdéses helyeket. Naná, hogy mindkettőre hirtelen rájött a pisilhetnék, kirohantak, én persze jól leszúrtam őket, hogy nem is igaz, hogy kell... D. a wc felett kínlódva:

-Igaz, hogy csak egy csepp, de az már igenis nagyon ki akart jönni!!!!

:D

Az idő

Igen, itt a nagy kérdés...mikor fogok írni? Sztem kezdő lépés ez az update módszer lesz... mikor van egy kis idő, akkor gyorsan írok, oszt' majd hozzájegyzetelem, ami még van...

Most épp már az új gépemről írok (ezen még kicsit lassabban gépelek, mert tök más a billentyűzete, mint  réginek). T tök aranyos volt, karira megvette nekem azt a laptopot, amire csurgattam a nyálamat egyszer a Media Marktban... hát, barátkozni kell vele. Nem csak a gép tehet róla, első körben a win8 kavart össze (hülye csempék), de ezt Ádám megoldotta. Mást is zavart a start menü hiánya, így lehetett találni olyan progit a neten, amivel a Win8 start-menüssé váli így ez a gond megoldódott, ám ez a kis drága gép múlt hét pénteken fogta magát, és meghalt. Szervizt hívtuk, azok mondták, hogy addig hozzá se nyúlnak,, míg le nem futtattunk rajta valami karanténba zárást a hibás szektorokra vonatkozóan (igen, nem értem, mindegy), Ádám megcsinálta, most úgy tűnik, működik.... de a puding próbája, ugye....

Most itt vannak a Zsófiék, épp kergetőznek a lakásban. Péntek este jöttek, Botomnak nagy sikere volt, jött Bóbi is, úgyhogy tudtunk dumcsizni is, ma még a turiba is eljutottunk...

Az alvás Dávid szobájában volt, édesek, ment a harc, hogy ki alszik az emeletes ágyon, ki a Botond mellett lent, de aztán működött a "majd holnap te", mindenki megnyugodott, úgyhogy fél 11kor már aludtak is :)

És még péntekről egy kis aranyos: reggel együtt indultunk (újabban ez nagyon bevált: először Gábit letesszük az oviban, D ott cukiskodik egy kicsit, majd megyünk a sulihoz... nekem kisebb macera így, ők valamiért sokkal lelkesebben indulnak így, én meg tornanapokon ráadásul nem kapok agybajt, simán odaérek a terembe (igen, járok megint, majd ha már újra belejöttem, írok erről is)), útközben a gyerekek barkóbáztak:

D: én gondolok, jó?
G: élőlény?
D: nem, hanem olyan tárgyféle....
G: autó? ( itt már röhögtem)
D: nem-nem, de kérdezz még arról, hogy minden nap használjuk-e
G: minden nap használjuk?
D: igen, abban lakunk!!!!!
G: ház?
D: Anya, Gábor nagyon ügyes, kitalálta!!!!!!!!

:)

Ja, és ugye csináltunk sütit a vendégeknek, T nagy sikerű csokigömbjét...én így a gyerekeket még ne láttam lelkesedni, úgy lesték a mozzanatokat, mint a lukinyúl, és egy szemig kinyalták a tálat...

próba

Próba, hogy műxünk-e még :)
Ha igen, mákunk van.... Jön Dávid 8. születésnapja, és arra gondoltam, hogy jó buli lenne visszalendülni a blogozásba... nem, nem a nagyközönség miatt, olyan ugyanis már sztem' nincs, hanem magunk miatt. Az utóbbi időben leszoktam a mindennapi fotózásról is, de remélem, ez megint a napjaink részévé válhat.
 No, most ezt mentem, és ha megjelenik, akkor halelúja :)


Megjelent,úgyhogy most rögtön update :)

Szóval:
feladat magamnak:
1, hazamenni, és megnézni, hogy a legutóbb készült könyv mikor végződik
2, kikeresni itt, hogy azóta itt hány bejegyzés született
3, ha sok, akkor a következő könyvet átgondolni ;-)
4, ha nem sok, akkor csak simán folytatni, közben lementegetni a bejegyzéseket (fotókkal!!!!! hallod, Linda, fotókkal!!!), hogy esetleg tényleg legyen még könyv majdan.

Ilyenkor úgy van vele az ember, mint egyszeri Metzger a számlakiállítással (az is én vónék). Ha pár hétig nem csinálom, esküszöm, újra kell tanulnom mindent. Itt van például ez a bejegyzés. Mintegy harmadikra jöttem rá, hogy mégis, hogyan kell publikussá tenni egy bejegyzést.... Jó, most nem egypár hét telt el a legutóbbi bejegyzés óta, de kicsit sutának érzem magam... mindegy, ha meg se próbálom, magától tuti nem fog menni :)

Hogy miért épp ma jutott eszembe felvenni a fonalat? Hét végén itt volt a Klári, és mondta, hogy szerinte azért páran közbe-közbe is ránéztek a blogra, mert mintha emelkedett volna a számláló... hát én ezt így nem követtem, viszont kezembe vettem (az egyébként az "új" kéróban igencsak szem előtt levő) könyveket, hogy hát akkor milyen jó is lenne, ha az elmúlt egy évet is vissza tudnám olvasni... de ez a hajó már elment. Viszont a napi történések kapcsán azért majd tuti visszakanyarodok az elmúlt 2 évhez, mert annyira azért nem volt régen, hogy ne emlékezzek (max megkérem majd az ismiket, nézzenek rá a blogra, és adjanak tanácsot, hogy miről írjak még ;-) )

No, első bejegyzés megvan, este könyvellenőrzés, meg próba-fotó feltöltése (hogy az megy-e még)...
Most irány a Metro, mert hétvégén jön Zsófi, Botond, meg a Bobó is, és T szeretné őket elkápráztatni a cukrászati tudásával, ahhoz viszont kell némi alapanyag.

Tééényleg, hétvégén majd fotózhatok ezerrel, lesz mit (vajon a telefonnal készült fotók hogy fognak itt mutatni? a nagy gép itt az irodában van beállítva ékszerfotózáshoz, de lehet, hogy újra privatzálom majd).....


Update 2: megnéztem, jól emlékeztem, csak nem akartam igazán tudni: 2011 márciusával ért véget a negyedik könyv, úgyhogy a következő anyaga már itten van, nyári feladat lesz, hogy megszerkesszem... ja, jó hír, hogy a feltöltött képek eredeti méretben vannak fent, úgyhogy azokat is le lehet szedni....addig meg próbálkozom a folytatással :)

És hogy mai sztori is legyen: G ma magától bevallotta, hogy csalt az edzésen. Viki van most velük ugye (Kriszti dobbantott egy hónapja az oviból), és mikor mentem be G-ért, mondta, hogy az edző Péter üzeni, kérjem számon a Gábort, mert csalt edzésen (nem, az nem derült ki, hogy mit, de ez nem is fontos most). G addig az öltözőszekrénynél volt, de nagyon bánthatta a dolog, mert mikor odamentem, rögtön mondta magától, hogy "anya, rossz voltam az edzésen, csaltam"...és bár leszúrtam, annak nagyon örültem, hogy legalább engem nem akart becsapni....

No, akkor mára ennyi, oszt meglássuk.