péntek, március 23

Repül az idő


Ma már 2 hetes lettem...nagyon repül az idő...

Itthon egész belejöttünk a dolgokba...Anya alaptalanul fél, hogy gond lesz az étvágyammal.....nem is tudom, miből gondolhatott ilyet....hisz ezt tőle örököltem Jött hozzá egy kis türelmetlenség is, ami Aputól van, úgyhogy rákényszerítettem őket, hogy olyan gyorsan pelenkázzanak, hogy lassan a VBn is elindulhatnának vele, ha lenne ilyen szám.....

De hát értsétek meg, muszály ezeket a szülőket nevelni!!!!!! Képesek lennének minden alkalommal lefotózni!!!!Meg puszizni!!!Amikor én csak ennék....Aztán persze jön Anya a szöveggel, hogy "ne olyan mohón, fiam" meg "ne tépd le, mert kell az még holnap is"......ehhhhh...iparkodjon legközelebb gyorsabban tisztába tenni, és akkor majd tán kíméletesebb leszek

Ma Vira-nagyi hazamegy, úgy látja, hogy most már tán egyik szülém sem tesz bennem kárt....

De egy közös fotó még belefért:

csütörtök, március 22

Ultrahang


Ma kellett mennünk a kórházba, hogy leellenőrizzék, hogy belül is olyan szép vagyok-e mint kívülről Most őszintén: szerintem csak rám kell nézni, De Anya is azt mondta, hogy higgyem el, hogy egyrészt nem fog fájni, másrészt meg biztos ami biztos..én ráhagytam. Fájni valóban nem fájt, de azért nem voltam maradéktalanul boldog, amikor azt a hideg trutyit először a fejemen kente szét a dokinéni (a séróm persze tropa lett rögtön), aztán meg a hasamon...nagy mázlija van, hogy sietősen csinálta, különben lehet, hogy leordítottam volna a hajat a fejéről! Nohát!

Anya meg csak gügyögött nekem, de én észrevettem ám, hogy remegett a keze, és csak akkor hagyta abba, amikor már kint voltunk...de nem szóltam.

Apa meg olyan büszkén grasszált velem a kórházfolyosón, hogy öröm volt nézni!!! Amíg Anya a papírokat intézte, mi bementünk a váróba....fel is szedtünk majdnem két csajt rögtön! Jöttek, hogy átadják nekünk a helyet...de szerintem ez csak ürügy volt ám!Bár hozzám mindkettő öreg volt, Apa meg fél Anyától, azért jó volt, hogy rögtön ránkrepültek volna a tyúkok

szerda, március 21

Vonzódásom a zsiráfokhoz



Anya ma kinevetett...nem volt szép tőle.....

Az úgy kezdődött, hogy Apa nyert Anyának a múlt nyáron a vurstliban egy 1,2 méteres plüsszsiráfot. Anya akkor már sejtette, hogy ott vagyok a pocakjában, de biztosra még nem mehetett, tesztet csinálni se volt még értelme, úgyhogy csak a megérzéseire hagyatkozott, amikor is megkapta a zsiráfot, és kijelentette, hogy ha tényleg ott vagyok már velük, akkor ez a zsiráf az enyém lesz, és sok más zsiráfos cuccot is be fog nekem szerezni (valahogy érezte, hogy szeretni fogom őket? vagy csak úgy volt vele, hogy úgysem tudok tiltakozni? ki tudja....ő nem árulja el nekem az igazat, csak mosolyog).

Lényeg a lényeg, hogy a bölcsőmben is zsiráfos ágyneműm van, és ma Anya azt vette észre, hogy elhallgat a nyüsszögésem, amivel jeleztem, hogy lassan ennék...jött be értem, és azt látta, hogy odaaraszoltam a zsiráfhoz, és hozzátolom az arcomat.....Na, ekkor kinevetett, és azt mondta, hogy a zsiri nem tud enni adni.....én meg nem mondhattam, hogy de vígasztalni, azt tud!!!!

hétfő, március 19

Védőnő

Képzeljétek, ma volt először nálunk a védőnő, illetve nálam most volt először, mert Anyát azért már látogatta eddig is.....nagyon meg lettünk dícsérve, hálistennek a köldököm is rendben van, szépen gyógyul...

Anyának legalább volt annyi esze, hogy megkérdezze, hogy ezt a hülye kesztyűt nem lehetne-e kiküszöbölni valahogy..erre mondta avédőnő, hogy dehogynem, most már nyugodtan le lehet vágni a körmömet.

Hát, én nyugodt is voltam. De láttátok volna csak anyut....jajistenem...már azt hittem, hogy kárt tesz magában azzal a bébiollóval Nem is tudtam, hogy Őt féltsem jobban, vagy magamat....aztán inkább úgy döntöttem, hogy gyorsan elalszom, hátha úgy kevésbé fogom megérezni...és mire felketem, már nem volt rajtam kesztyű

Azóta állandóan a kezemet simogatja.....az eddig kimaradt Neki a szórásból ..én meg hagyom, had élje ki magát

szombat, március 17

Első sétám

Hál'istennek ma volt annyira jó idő, hogy kivigyenek egy kicsit a levegőre. Délután a Vira nagyi, és Bóbita eljöttek egy kicsit megnézni engem, hogy hogy érzem magam itthon, és Apa meg Anya úgy döntöttek, hogy kimegyünk eléjük a villamoshoz
Biztos nagyon szép a környék, de megnézni majd csak legközelebb tudom, mert amint elindultunk, és elaludtam...nem zavart engem sem a kocsik zaja, sem a hangos örömködés

Vira nagyi most itt is marad egy hétig, segít Anyának belejönni az anyáskodásba

szerda, március 14

Otthon


Na, ma végre hazahozhattak a kórházból Anyuék. Apa szegény, 3 körben hozta le a kocsihoz a cuccokat, és akkor engem még nem is számoltunk Hiába, szeretjük a kényelmet, meghát Apa nem győzte Anyát kényeztetni, akármi is jutott Anya eszébe, Apa rögtön behozta...így nem is csoda, hogy 3szor annyi cuccal indultunk haza

Már alig vártam, hogy a kis otthoni életem is elkezdődjön Reszekess, Liza, jövööööök!!!!!!

péntek, március 9

Íme, ez vagyok Én!

Megérkeztem.....most még sok szépet nem látok a világból mondjuk....

Indulás!

Ezen a napon, hajnali 3 órakor jeleztem Anyának, hogy én készen állok a megszületésre.

Anya kiugrott az ágyból, szólt Apának, és egy viszonylag nyugis elindulást produkálva bementek a kórházba, ahol is mondták nekik, hogy annyira azért nem lesz kapkodós a dolog...Anyára rákapcsolták azt a műszert, ami jelezte Neki, hogy én közben vissza is aludtam....jóvanna, korán volt még :)

A megérkezésem váratott magára végül is este 6 óra 13 percig, és kellett hozzá a doktorbácsi segítsége is, így végül császármetszéssel születtem meg, de én nem bántam, mert így a kezdet kezdetén is szép alakú volt a fejem :)

Születési adataim: 2630 g-al és 50 cm-el vágok neki a világnak.......