Csajozom...

Tegnap csuda jól éreztem magam megint, mert jött Anya Nyuszi nevű barátnője az én, Virág Lili nevű barátnőmmel…azért be kell valljam őszintén, már kicsit sem zavar, hogy idősebb nálam a csaj, mert hajlandó volt puszit is adni nekem, nem is éreztette velem, hogy Ő az idősebb….igaz, hogy Ő most nagyon mászkálós korszakt éli, de hát nemsokára már majd szó szerint is futhatok utána, nem csak így udvarolgatva….

Anyáék meg legalább kipletykálkodhatták magukat,amíg mi elvoltunk.Ja, és most először nálam aludt egy csaj! A Lili ebéd után…igaz, hogy nem az én ágyamban, mert onnan kieshetne (Ő ugye már fel tud állni), de az én szobámban a kanapén! Azért ez már nem semmi, nem?
Ma meg Zsuzsikáékhoz mentünk este, mert annakidején, amikor születtem, meg amíg Anya engem várt, a Zsuzsi nagyon sokat segített Anyának…abban a kórházban dolgozik, ahol én születtem, és így Anyának sokkal könnyebb volt egy csomó minden. Úgyhogy elmentünk hozzájuk, és vittünk nekik egy olyan rezegtető izét, amit Anya masszírozógépnek hív. Elég vicces egy szerkezet, de úgy tűnt, hogy Zsuzsi is meg Tomi is örültek neki…én meg jókat vigyorogtam rajtuk, ahogy kipróbálták, és vicces arcokat vágtak közben

Mozgalmas szerda

Ma sokan voltak náluk. Jött a Zsófi, merthogy már elég régen láttuk egymást, és kölcsönösen kezdtünk hiányozni egymásnak, meg jöttek a Nikiék, nehogy Anya ne kapja meg az e havi esedékes DVDmennyiséget. Még a végén elvonási tünetei lennének…..

Aztán persze minden nap mondja, hogy milyen álmos, és hogy ez amiatt van, hogy én már hajnali hatkor kelek, de ez szerintem inkább amiatt van, hogy éjfélig filmet néznek Apával…feküdjön le akkor, amikor én, és akkor reggel sem lesz álmos. Én nem is értem, hogy mi ezen olyan bonyolult. Na mindegy, szóval a vendégekkel együtt kiültünk a teraszra, és csudajól érzetük magunkat! Este Zsófi fürdetett, persze a medvés módszerrel, és csudára tetszett neki, hogy milyen nagyokat tudok rúgni a lábammal…csak el ne felejtsem majd jövőre mondani nekik, hogy milyen büszkék voltak rám ilyenkor, ha majd rámszólnak, hogy ne locsáljam fel az egész fürdőszobát…

Éljen a fürcsi!!!!! :)

Hát a vasárnapunk nem volt valami fényes, mert még mindig elég vacakul éreztem magam a szurik miatt, de legalább Apa hazaért…annyira örültem Neki, hogy jó sokáig fent is voltam este, hogy tudjunk játszani. Aztán persze tegnap egész nap aludtam szinte, nem sok minden maradt meg a napból….Tegnapra már egész helyrejöttem, az is igaz, hogy végre nincs az a nagyon-nagy meleg sem (27 fok volt „csak”), volt kedvem a játszószőnyegemhez is újra…bár azt is megkell mondanom, hogy mostanában azért jobban szeretem, ha Anya is a közelemben van, egyedül valahogy most nem olyan szórakoztató.

Estére Anya kitalált egy tuti dolgot: előszedte azültető-medvémet a fürdőkádamhoz, ami arra van kitalálva, hogy az ekkora babákat hátfájás nélkül is meg lehessen fürdetni…eddig is próbáltuk már párszor, de egyszerűen nem voltam még olyan nagy, hogy kényelmes legyen…most bezzeg?!!!? Húúúúúú…akkora pacsálást csaptam EGYEDÜL, mint a csuda!!!! Anyáék meg is lepődtek, mert ilyen zajos sikerre nem számítottak.

Ezentúl asszem legalább félórás pacsákat fogok csapni! Éljen a fürcsi!

Razzia a csokiknál

Tegnap óta szalmák vagyunk Anyával, mert Apa elment a haverjaival hétvégézni, ahogy ők mondják „kiheverni a csajokat”…..remélem, vele mehetek majd pár év múlva…addigra lehet, hogy nekem is lesz kihevernivalóm….

Reggel szomorkodtunk is egy kicsit, hogy magunkra maradunk, de aztán elmentünk a baba-mama talira a cukrászdába, és egy szelet süti meg egy nagy jegeskávé után már Anya sem volt szomorú . Én próbáltam közben Vincével összehaverkodni, de hát Ő már nagyfiú, és nem vagyok sajna elég szórakoztató Neki….a kavicsok a parkolóban sokkal jobban vonzották. Már én is alig várom, hogy szabadon kavicsozhassak, mert az valami nagyon jó dolog lehet, Vince is nagyon elégedett képet vágott utána.Aztán a tali után Zéncsi még hozzánk is eljött az Anyukájával ebédelni, és köcsönadtam Neki a pelenkázóasztalomat is.Amilyen kis morci volt, már rá is fért

Délutánra meg eljött megint Bobó, hogy pletyizzenek Anyával, és megünnepeljék, hogy Bobó megvette az első lakását. Mondta, hogy majd én is mehetek hozzá, mert van kertje is, és majd szaladgálhatok….jó, akkor lehet, hogy előbb mégiscsak szaladgálni tanulok meg, nem kavicsozni….asszem, nem fogok unatkozni az elkövetkező időkben…

Ja, és Bobó kijelentette, hogy küldetésének érzi, hogy ne maradjon olyan csoki az édességes-kosárban, aminek már lejárt a szavatossága, és nagyon rendesen átválogatta őket…semmit nem bízott a véletlenre: amire az volt írva, hogy még jó, azt még meg is kóstolta…biztos ami biztos!

Koma

Tegnap nagyon jó napunk volt. Jött Anya egyik barátnője, aki még nem látott engem, és hozta magával a kisfiát, aki csak pár hónappal idősebb nálam. Eddig Ő volt az, aki a legjobban hasonlított hozzám a haverok közül! Nagyon nagy fazon a srác, jókat vigyorkáztunk együtt, de aztán végül csak otthagyott engem, mert a kutya jobban érdekelte…de Anya azt mondta, hogy ez így természetes, majd pár hónap múlva sokkal jobban fogunk tudni együtt játszani, ha már majd én is tudok menni (vagy kúszni, vagy valami módon haladni) mert akkor majd lépést tudok tartani a Kevével. Megjegyzem, Őt csak az Anyukája tudja utolérni, mert nagyon fürge! A kutyát is utolérte! Pedig az nagyon szaladt!Aztán rájött, hogy talán hamarabb szabadul, ha hagyja magát

Szóval azért elvoltunk, bár nekem meg aztán pláne hamar elment az idő, mert vagy háromszor aludtam közben, ez a nagy meleg teljesen kikészített...amikor elmentek, mi még Anyával estig kint voltunk a kertben, Apa is csatlakozott…bent meg lehetett fulladni, jobb volt a levegőn
De ilyenkor (is) aztán úgy alszom este, mit akit leütöttek.

Ma korántsem volt ennyire szórakoztató program…már amikor megláttam a Dokit, már akkor tudtam, hogy ez nem lesz az én napom…megint 2 szurit kaptam.
Meg kúpot a fenekembe…ááááá…nincs az én Anyámnak szíve, komolyan. De legalább az egész délutánt a karjában tölthettem…ezt máskor nem engedi. Minden rosszban van valami jó! Ja, és közben gyakoroltam a fogást a tegnap Esztiéktől kapott kockákkal…illetve most még csak eggyel, többel nem biztos, hogy boldogulnék, de hát valahol el kell kezdeni, nemigaz?

Melegség

Anya, ígéretéhez híven elvitt engem úszópelusbeszerző-túrára tegnap, de nagyon lukra futottunk…voltunk 3 nagy boltban is, de nem volt…viszont vettünk nagyon szép kis napernyőt a székemre, úgyhogy most már nem kell majd aggódnia a fényfoltok miatt. Állítólag ebben a nagy melegben attól is leéghet az arcom…mondjuk a 2 centi vastag napozószer alatt, amit minden nap rámmaszatol, ez több, mint meglepő volna.

De végül is tényleg franyesz kis napernyő, nézegetni is jó, ha haszna nincs is sok…meg legalább a lelkiismerete nyugodt.

Viszont ez a meleg tényleg megterhelő…ma is volt vagy 32 fok árnyékban, az ember állandóan úgy érzi, mintha fejbevágták volna. Aludni meg csak pucéron lehet, de úgy se tud az ember sokáig, mert leizzad…állítólag hétvégére jön egy kis enyhébb idő. Nem is baj, mert Apa elmegy egy kicsit a haverjaival pár napra, és Anya már izgult, hogy nehogy nagyon gázos legyek a meleg miatt, de erről ezek szerint levan a gond.

Házassági évforduló

Áááááá, ma is olyan hőség volt egész nap, hogy az valami hihetetlen…és állítólag a jövő héten még melegebb lesz…Tehát már kora reggel kimentünk a kertbe, ott is reggeliztünk, aztán Anya bement előkészíteni az ünnepi vacsit, Apa meg közben gondolkodott, hogy milyen szórakozást találjon ki nekem, amíg átolvassa az újságját…és kitalálta, hogy addig én Anya „szaklapját” olvasgassam… Rájöttem hamar, hogy szeretek olvasni, jól kiolvastam az újságot…jó apróra. Estére ki is kísérletezték, hogy a Sztorimagazin a legtutibb, mert a Hotnak például túl kemények a lapjai, és nem is zörögnek olyan szépen… Igaz, hogy a Sztori meg fog, Anya majdnem infarktust kapott, amikor bevitt pelusozni, és a kinti verőfény után félhomályosnak tűnő szobában meglátta a lábszáramat, ami úgy nézett ki, mint aki 4 menetet lehúzott Hulk Hogan ellen. Elég csúnyán nézett Apára, amíg az fel nem világosította, hogy az festék… Mindenesetre nem szeretnék annak a helyében lenni, aki akár csak csúnyán néz rám!

Délután meg végre valahára felfúrták a falra azokat a képeket, amiket róluk csináltak gyerekkorukban, meg a parafatáblámat, amire majd kirajzszögezhetjük a kis dolgaimat, fotómat, ilyesmiket...nagyon szép lett így a fal:

Aztán én estére megint kipurcantam, úgyhogy 8kor már aludtam….egyébként is tudtam, hogy nyugiban akarják megenni az évfordulós vacsit, gondoltam, miért pont most ne hagyjam őket?

BOLDOG HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓT!

Medence-rulez

Tegnap megint medenceparti-parti volt egész nap, még a délutáni szuszkát is ott abszorváltam. Sőt, amíg Anya aludt, Apa lepróbálta, hogy mit szólok, ha a lábamat belelógatjuk a vízbe. És mivel 35 fok volt egész nap, és nekem is oltári melegem volt már, direkte jól esett a dolog…úgyhogy amikor Anya felkelt, előtte is debütálhattam, mint delfinnövendék….

Mutatok róla képeket, az arckifejezésem a nap miatt ilyen ám, tényleg tetszett a dolog, elhihetitek!

Meg is ígérték, hogy a jövő héten kapok úszópeluskát, és tovább próbálkozunk…

Ajik

Na, tegnap reggel, miután megreggeliztem, Anya és Apa elindultak ajándékot venni. Közben a Nagyi elmagyarázta, hogy hétvégén lesz egy éve, hogy Apa feleségül vette Anyát, és ezalkalomból venni akar (akar….höhö) Neki egy szép gyűrűt ajándékba, úgyhogy erre van a nagy izgalom. Meg hogy hát az én születésem is van olyan teljesítmény, hogy Anya megérdemli a gyűrűt…szerintem ezért mondjuk nekem járna aji….de mindegy, én még úgyse nagyon hordok ilyesmit, meg ha Apára hasonlítok majd ebben is, akkor nem is fogok sose…Ő se szereti az ékszert, semmit sem hord, csak órát. Anya bezzeg…Apa szerint valamelyik őse tuti szarka volt, magára akasztaná a Dárius (ez egy gazdag király volt marha régen) kincstárát is, ha tehetné…Lényeg a lényeg, tényleg nagyon szép gyűrűt vettek, mi meg addig nagyon jól elvoltunk a Nagyikával, Ő etetett, játszott velem, meg minden. Délután aztán már ment is haza, mert várta őt a cicája.

Ma meg jött látogatóba már reggel a Anya Niki nevű barátnője, és hármasban elmentünk az Europarkba, beszerezni az évfordulós ajándék-elmaradást, mert Anya az én nevemben már elintézte az ajándékot, de Ő is meg akarta valamivel lepni Apát, úgyhogy direkt kapóra jött neki, hogy Nikinek is volt dolga (ő virágot akart venni az öccse délutáni ballagására), mert így azért könnyebb vásárolni…..Csak nekem volt egy kicsit ciki…még sose voltam két nővel vásárolni, és hát mit mondjak, nem egyszerű….úgy vihognak, mint a gyerekek, mindenhol órákat nézelődnek….Mondta Apa már sokszor, hogy nehéz a nőkkel, de hogy ennyire! Mindegy, azért jól elvoltunk, hálistennek kezdett melegük lenni, úgyhogy ebédre hazaértünk, pedig azt hittem, hogy ez is kimegy a fejükből a nagy viháncban….Kajáltunk, aztán ők pacsáltak a medencében, én meg kintről néztem Őket. Délután, amikor Niki már elment, Apával még jó sokáig kint voltunk….csoda, hogy minden este úgy alszom, mint akit leütöttek?

A Cég

Ma kisebb kirándulást tettünk, megmutatta nekem Anya, hogy hol dolgozott, mielőtt megszülettem volna. Elég messze van, vagy egy órát autóztunk, míg odaértünk! Én mondjuk egész odafele aludtam, Anya énekelgetett … Egyébként ez így jobb, hosszú úton, mert így pont végig tudott menni egy lemez az út alatt, és így legalább nem csak egy számot hallgatunk meg 3szor egymás után, mint akkor, ha csak rövid útra megyünk….akkor ugyanis az éppen kedvenc lemezéről (most a Mozart! megy ) az éppen kedvenc szám megy le egymás után többször is, és énekel, mintha muszály volna…jó, én szeretem halgatni, mégiscsak az Anyám, de nem bánom, hogy az ablakot nem húzza le közben, mert akkor azért lehet, hogy megpróbálnék úgy tenni, mint aki nem is vele van….

Naszóval, bementünk a Céghez, ottan Anya egyik barátnője felkapott, és 2 és fél órán keresztül ki sem adott a kezéből! Jó, a peluscserét nem vállalta, de az ebédet már Tőle kaptam. Végighurcibáltak Anyával mindenhol, és úgy dicsekedtek velem, mintha Ők maguk lennének az összes (egyébként valóban szembetűnő) erényem hordozói.

Mondjuk, így tényleg senki nem úszta meg, hogy mondjon rám néhány dícsérő szót, az önbizalmam így köszönöm szépen, teljesen rendben van!

De sajnos a fotózás most is már csak a hazafelé iduláskor jutott eszébe… Bár, ha az összes kollégájával akarna közös képet publikálni, akkor asszem három blog sem lenne elég…

Mire hazaértünk, addigra jött a Klári nagyi, hogy holnap tudjon engem pesztrálni egy kicsit, amíg Apa elviszi Anyát valami évfordulós ajit venni…hogy az mi a csuda azt, nem tudom, de majd valakit megkérek, hogy magyarázza el…

Vendégjárás Dédinél

Ma nagy vendégsereg volt a Dédikénél! Anya persze csak ilyenkor nem fotóz ám!!!Pedig az most sokára lesz, hogy ennyien ott legyünk, de atán a fene se tudja, Anya szerint sokat fogunk menni a Dédikéhez. Dédivel készült közös kép, de aztán jött ám még Dédi tesója, a Lilike, meg az ő lánya, Timi, meg Nagypapi, meg az ő tesőja, Zsuzsi….én csak a fejem kapkodtam, a vendégek meg engem egymás kezéből…tehát elvoltunk, mint a befőtt…Jó sokáig ott voltunk, úgyhogy a délutáni alvást meg is úsztam…igaz, hogy estére úgy elfáradtam, hogy a kanapén beájultam, de megérte!

Nagyon jó kis nap volt ez is…nem is gondoltam, hogy ilyen nagy családom van, pedig Anya szerint még ez is csak a töredéke volt!!!

Kertezős hétvége

No, tegnap jött a Bóbita, mert ugye Anyáéknak esküvői meghívásuk volt újfent (azért, ha én felnövök, nem akarok ilyen sűrűn esküvőzni…egyszer nősülök, oszt annyi….Anya magyarázta, hogy ez egy másik pasi, de én nem gondolnám, hogy ilyen sokan akarnak nősüni így egyszerre), és úgy volt, hogy ő vigyáz rám…csak aztán mire megjött, Anya úgy döntött, hogy eleget nyafogtam, itthon marad velem..igazából én csak amiatt panaszkodtam, hogy nagyon meleg van, de végül is nem is bántam, hogy maradt….a Bobó is örült végül is, hogy Anya is maradt, mert nagyon jót dumáltak kint a kertben, és este Anya megengedte neki, hogy Ő etessen… ami, megjegyzem, nagyon rutinosan ment neki.

Aztán reggel mielőtt elment volna dolgozni (VASÁRNAP!!! Szegényke), még egy kicsit játszott velem. Mi speciel meló helyett egész nap a kertben medencéztünk Apával….marha meleg volt, Anya kissapit akart a fejemre tenni napszúrás ellen, de aztán rájött, hogy az árnyékban sapi nélkül jobb nekem, bár azt be kell látnom, abban igaza van, hogy nagyon jól, áll .

Kicsi kocsi sokat bír

Ma meg a Metroban voltunk vásárolgatni…illetőleg vásárolgatásnak indult, de aztán végül is annyi cuccot szedtek össze a szeretve tisztelt szüleim, hogy az már túlzás. Ráadásul Anyának odafelé úton jutott eszébe, hogy a babakocsim bizonybenne maradt a csomagtartóban…na, mondom, ez izgi lesz…de Apa nagyon optimistán állt a dolgokhoz, mondván, hogy ez a kocsi mindent elnyel…én meg gondoltam, hogy ajánlom is, mert a babakocsimat nem hagyom….

No, amikor már a pénztárhoz közeledtünk, akkor már Apa is ráncolta azért a homlokát, de aztán végül is a babakocsi utazott elöl Apa mellett, a cuccok 95%a befért a csomagtartóba, a maradék pedig köztem és Anya között utazott a hátsó ülésen. Megfigyeltem egyébként, hogy furamód azok a holmik kerültek Anya mellé, amik a kedvencei (libamáj, minyon….ezek sztem még pont befértek volna hátra)…és azt hiszem, azért nem simogatta Anya most a kezemet utazás közben, mert a libamáj kapta a simit…széééép.

Első közös fürcsi

Találtam még egy érvet amellett, hogy Anya megszállott módjára netezzen.
Apa már a megszületésem előtt is egy csomószor emlegette, hogy milyen jó lesz, majd amikor együtt fürödhetünk a kádban, de Anya valamely olvasmányélményére hivatkozva mindig kötötte az ebet a karóhoz, hogy nem lehet, majd csak akkor, amikor a baba (én) már tud ülni.

Na, tegnap aztán ahogy olvasgatta a fórumját, látja ám, hogy igenis, nem is egy baba fürdik már együtt az apukájával a nagy kádban….úgyhogy döntő elhatározás született, ma én is így fürödhetek. Délutn mégjó nagyokat hancúroztunk kint a kertben a takarón meg a nyugágyon, úgyhogy akár piszkosnak is érzhettem magam, mondom, akkor hadd jöjjön a pacsa!
Anya kisuvickolta a kádat, és jó kis langyi-mangyi vizet engedett bele, mi meg Apával belemásztunk. Marha jó volt ám! Sokkal nagyobb volt benne a hely, lehet fröcsögni, meg minden! Úgyhogy remélem, ezután ezt legalább heti 3szor így csináljuk.Szeretem én a kiskádamat is, de hát változatosság gyönyörködtet

Csípőszűrés

Tegnap este Anya a zsenialitásom újabb jelét vélte felfedezni...
vacsi előtt a kanapéra raktak egy kicsit tornázgatni, hogy legyek hason is, Anya csak néz, néz a nagy szemével, és egyszer csak nevetésben tört ki, és mondta Apának, hogy "nézdmár, a gyereknek (ez én vagyok) Z alakban kopik a haja!!!! Olyan, mint Zorro (azt nem tudom ki, de biztos valami szimpatikus figura"...és ezen elég sokáig szórakoztak.

Na, ma meg mentünk a csípőszűrésre. Nem volt problémamentes, mert mért is volna.....negyed kettőt mondtak Anyának a telefonba ugye 8 héttel ezelőtt, amit nagyon jól meg is jegyzett, és fel is írt, mert ugye két hónap nagy idő. Igyekeztünk nagyon pontosak lenni, mert hát ha ennyire meg van szabva, hogy negyed kettő, meg ilyen sok a várakozási idő, akkor tuti nagyon időpontra kell menni....hát nem!!!!! Mi már 1 órára bejelentkeztünk lent, minden papír előkészítve, és vigyázzállásban ültünk a folyosón.....1 óra 40kor Apának aztán elgurult a gyógyszere, és megkérdezte az épp kitekintő nővérkét, hogy mi van már...kiderült, hogy az Ő papírján 15 óra 10!!!!! percre van időpont. Apának elkezdett lilulni a feje, erre gyorsan behívtak minket, mert látták, hogy már én is nagyon türelmetlen vagyok (éhes). És egy perc alatt megvolt a vizsgálat(mondjuk én momentán ezt annyira nem bántam).Elég vicces ez az egész....
Na mindegy, utána még gyorsan beugrottunk Anyával vásárolni (én elaludtam, és Anya úgy ítélte meg a helyzetet, hogy ez még gyorsan belefér), hazafelé meg először autóztam felhőszakadásban...úgyhogy izgalmakban nem volt hiány ma sem

Menős napok

Tegnap meg ma annyit mentünk!!!!! Tegnap a Brendonba, mert ugyebár megint hó eleje van, és vannak új kuponok....Anyám meg kuponmániás, mindig boldogan mondja Apának, hogy milyen marha sokat spórolt avval, hogy a kuponos dolgokat megveszi...Apa szerint sokkal többet lehetne spórolni, ha már azt akar, akkor, ha mondjuk nem a legdrágább üzletbe megy, vagy mondjuk nem megy ilyen gyakran.....vagy akkor legalább ne magyarázza meg
Szóval kaptam megint új játékot, szép kis nyári takarót, mélytányért hőérzékelős kanállal (na, erre baromi kíváncsi leszek, hogy mikor eszek először belőle....tudom, tudom, kuponos volt, és spórolunk!!!!), meg még pár apróságot (a legjobb egyébként az a kis plüsstáblácska vagy mi a fene, amin "bébi az autóban" felirat van (angolul.....Anya egy nyikkot se tud angolul)és kis tappanccsal kell a kocsi hátsó ablakába lógatni......ez mondjuk baromira kellett NEKEM, mi? Ráadásul fél órát kereste a helyét, hogy hova lógassa, mert már van egy ugyanilyen szövegtartalmú matricája, amin "édibédimacika" van.....lassan már nem lát ki (ja, oldalt jégkorszakos árnyékoló van, ami nem csak a napot takarja el, hanem a kilátást oldalra is.....lassan tuti nem amiatt lesz eccer baja, mert mások nem vigyáznak ránk
Ma meg nénidokihoz kellett menni, úgyhogy mentünk együtt Apával, és amíg Anya dokizott, mi a Váci utcában szendvicseztünk (na jó, Apa szendvicsezett), mint a menők...nagyon királynak éreztem magam!Persze a pincérlány odavolt értem, sütött a nap.....az élet császára voltam vagy félórán keresztül
Utána Apa még elment kicsit melózni (Anya spórolása miatt kell szerintem ennyit güriznie), Anyával meg hazajöttünk, peluscsere(rám fért), kaja(dettó), aztán még egy kis közérttúra.....el is fáradtam rendesen. Aztán megvolt a szokásos napi felhőszakadás, úgyhogy asszem, semmi nem maradt ki......most abbahagyom a szövegelést, és inkább megkérem Apát, hogy vigyen el pacsálni.....puszika

Esküvő

No, tegnap Anyáék ebéd után jól kirittyentették magukat, és elmentek a Fehér Laciék esküvőjére. Én meg jól itthon maradtam kettesben a Nagyival. Marha jól elvoltunk, fogadásokat kötöttünk, hogy Anya vajon hányszor fog ránktelefonálni, hogy ettünk-e, ittunk-e, elaludtam-e nyűglődés nélkül, meg ilyenek
Meg voltam róla győződve, hogy elindulás után fél órával már csöngeni fog a telefon, de láss csodát, egész este összesen kétszer hívta a Nagyit, abból is az egyik azért volt, hogy ha minden rendben van velem, akkor Ők még maradnának kicsit.
Meg kell mondjam őszintén, elég jól elvoltunk, Nagyi olyan rutinos, mintha nem is 25 éve csinálta volna ezt a dolgot legutóbb
Délután játszottunk, aztán fürödtünk, kajáltunk, és simán elaludtam...Anya mondta is Neki a telefonban, hogy azért legalább egyszer mondhattam volna, hogy "hiányzik az Anyukám" vagy valami ilyesféle....most akkor ton'képpen mit akar? Amikor elment, a lelkemre kötötte, hogy legyek jó...amikor meg jó vagyok, akkor az nem elég jó.....a fene se érti ezt.
Anyáék reggel azt mesélték,hogy nagyon jó volt az esküvő, és Anya megígérte, hogy majd szerez ide egy fotót a menyasszonyról (Ő maga nem csinált), és akkor én is megnézhetem
Ma aztán nem is volt semmi különös, délután Nagyi elutazott haza, mink meg Apával hesszelgettünk kicsit a kertben.....bár mostanában pillanatok alatt tud esni az eső, úgyhogy résen kell lenni nagyon!!!!

No, a tegnap tett ígéretéhez híven reggeli után Anya felöltöztetett, összekészülődött, kihúzta magát, megköszörülte a torkát, beültetett az autóba, és visszamentünk az ékszerboltba. Hát, én még sose láttam Anyát ennyire kiabálni!!! Az az eladó, aki tegnap a hibás cuccot próbálta ránk sózni, az marha nagy mázlijára nem volt ott, még nagyobb malaca volt, hogy a főnöke sem volt bent az üzletben, úgyhogy Anya annak az eladónak ordította le a haját, aki éppen ott volt, és aki mellesleg tegnap is dolgozott, tehát valszeg tudott a dologról, mert egy szóval nem mondta, hogy " biztos otthon esett le a lap, mert itt még jó volt"...Anya mutatta Neki, hogy az ezüstlap hátán levő ragasztómaradék még csak nem is ragad, tehát ez már egy hónapja is csak oda volt illesztve az albumhoz...persze ezt elég emelt hangon közölte. Egyébiránt azt kell mondjam, hogy szerintem ebben az egészben az volt az igazán gusztustalan, hogy az eladó valószínűleg azért merte ezt megtenni, mert látta, hogy Anya velem van elfoglalva, és valamiért úgy gondolta, hogy ha majd otthon észre is veszi, már nem jön vissza. Ez nem ismeri az én Anyámat, ha ismerné, tuti meg sem kísérel hasonlót....Anya elmagyarázta (elordította) neki, hogy Ő ezt ajándékba szánja, és képzelje el, mi lett volna, ha csak fogja a dobozban lévő cuccot, díszcsomagolást tesz rá, és az egész csak akkor derül ki, amikor kibontják a cuccot.Komolyan azt hittem, hogy neki is megy a srácnak, és ikaparja a szemét, vagy valami! Nekem egyébként tetszett a szitu, végig vigyorogtam...Az eladó nem...de úgy kell neki. Na, aztán végül is mondta a srác, hogy kicseréli, de mondta, hogy már csak másmilyen album van, és mutatta a kirakatban azt, amit Anya ugye tegnap már kiválasztott...na, Anyának sem kellett több, emelt hangon közölte az emberrel, hogy Ő már tegnap azt akarta, csak a tisztelt távollévő kolléga azt mondotta volt, hogy az naptár!!!! Akkor már a feje is vörös volt mindkettejüknek, Anyának a méregtől, a srácnak Anyától...remélhetőleg megmondja majd a kollégának, hogy azért talán jobb, ha legközelebb tisztességgel végzi a munkáját...azért arra kíváncsi lennék, hogy az üzlet tulaja mit szólna ehhez az egészhez...

No, aztán a parkolóban már elégedetten dörzsöltük a kezünket, hazajöttünk, kajáltunk, aztán újra útra keltünk, mert a Niki anyukája vállalta, hogy felhajtja Anya esküvőre szánt rucijának az alját, és elmentünk a cuccért. Ott nagyon jól éreztem magam, Anya kirakott a kanapéra, és Erzsi nénivel 2 órát beszélgettünk (Anya is dumált közben, de én azt hiszem, hogy én azért jobban érdekeltem Erzsi nénit).Volt ott egy szép cica is, de nem engedték, hogy játsszak vele...na, majd legközelebb!

Aztán siettünk haza, mert jött Vira nagyi, mert holnap Ő fog rám vigyázni, amíg Anyáék esküvőre mennek. Estére jöttek még látogatóba a Zsófiék, ugyanis a Fecóval még nem is találkoztam...Fecó hozott Anyának nagyon szép virágot, játszott velem egy csomót, segítettek a fürdetésemnél, és Nagyi és Zsófi vacsoráztatott. Aztán amikor mentem aludni, még félálomban hallottam, ahogy majdnem éjféli kint játszanak a nappaliban, nyomták a bowlingot ezerrel...és persze megint Apa nyert!!!!!!