csütörtök, március 22

Ultrahang


Ma kellett mennünk a kórházba, hogy leellenőrizzék, hogy belül is olyan szép vagyok-e mint kívülről Most őszintén: szerintem csak rám kell nézni, De Anya is azt mondta, hogy higgyem el, hogy egyrészt nem fog fájni, másrészt meg biztos ami biztos..én ráhagytam. Fájni valóban nem fájt, de azért nem voltam maradéktalanul boldog, amikor azt a hideg trutyit először a fejemen kente szét a dokinéni (a séróm persze tropa lett rögtön), aztán meg a hasamon...nagy mázlija van, hogy sietősen csinálta, különben lehet, hogy leordítottam volna a hajat a fejéről! Nohát!

Anya meg csak gügyögött nekem, de én észrevettem ám, hogy remegett a keze, és csak akkor hagyta abba, amikor már kint voltunk...de nem szóltam.

Apa meg olyan büszkén grasszált velem a kórházfolyosón, hogy öröm volt nézni!!! Amíg Anya a papírokat intézte, mi bementünk a váróba....fel is szedtünk majdnem két csajt rögtön! Jöttek, hogy átadják nekünk a helyet...de szerintem ez csak ürügy volt ám!Bár hozzám mindkettő öreg volt, Apa meg fél Anyától, azért jó volt, hogy rögtön ránkrepültek volna a tyúkok

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése