Reggel
szó nélkül, sőt lelkesen vették fel az egyenruhát, bár a fotózástól D. mereven
elzárkózott,úgyhogy ennél jobb képpel sajnos egyenlőre nem tudok szolgálni…
Mindenesetre mikkor már arról volt szó, hogy lehet felpattanni a bringára, és
irány az ovi, akkor egyből megszűnt a duzzogás… D. rettentő büszke volt magára,
hogy Ő már nagycsoportos! Én meg elmerengtem (jó szokásom szerint) mert hát
ugye ilyenkor olyan nagyon közelinek tűnik a legeslegelső ovis nap… és tessék,
nagycsoportosok lettünk seperc alatt.
De
azért vannak dolgok, amik nem változtak azóta se: délután, mikor mentem értük,
rögtön közölték, hogy menjünk a pékhez, és kérdésemre, miszerint mi volt ma az
oviban, jött a szokásos válasz egyből: semmi. Beindult az év…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése