Tegnap
volt Gábor csoportjában a szülői értekezlet – félévértékelő, kicsit előrenéző,
a szokásos.
Dicsérték az óvónők a csoportot nagyon, hogy hát milyen okosak, meg kedvesek,meg
szociálisan érzékenyek (mondjuk ezeket mint tudtuk :)
),és egyetlen dolgot mondott igazából „hiányosságként”, mégpedig azt, hogy
amikor egyik nap mentek a zöldségeshez, hogy ott egy kicsit ismerkedjenek a
terményekkel, azt látták, hogy bizony, erre nagyon is szükség van, mert a
gyerekek nem nagyon ismerik a
növényeket,sőt,általában meg sem tudják mondani, hogy melyik a zöldség, meg a
gyümölcs…. Nekem meg egyből bevillant a múlt hét, amikor ugye G itthon volt a
BUBUja miatt, hogy hát mi akkor is együtt főztük ugye a levest, és mindent,amit
belepakoltam a lábosba, szépen megmutattam neki, elmondtam a nevét, (nota bene:
az ízét), és akkor erre a gyerek nem tudja? Nem is bírtam ki,a végén
megkérdeztem Krisztit, hogy tényleg egyik gyerek sem tudta? Enyim se, semmit?
Mondta, hogy de, sőt, amikor azt játszották, hogy bekötött szemmel nyers
zöldséget-gyümölcsöt kóstolnak, és be kell azonosítani, akkor ő volt az
egyetlen,aki felismerte a nyers krumplit. Naazé’.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése