Februári vírusok: folytatódik

És igazam is lett… Gábornak szombat reggel óta gyakorlatilag semmi baja, ellenben Dávid este közölte, hogy fáj a pocakja… és valóban, fél tíztől éjjel kettőig gyakorlatilag vagy hányt, vagy fosott szegény (bocsánat az erős kifejezésekért…). Az igazi gond az volt, hogy engem is elkapott a dögvész, így aztán örültem, hogy nem csak egy fürdőszobánk van…

Érdekes egyébként, hogy Dávidnak épp csak egy kis hőemelkedése volt, nálam láz semmi, és nekem reggelre a gyengeségen kívül nem maradt semmi egyéb tünet, szegény D. viszont az egész mai napot teljes agóniában töltötte.

Gáborka tünetmentes, az apjuk meg csak olyan kis kókadt-forma…

Keddre időpontunk van Dáviddal a Rózsakert Medical centerbe, oda muszáj volna elmenni, remélem, addigra helyrejön.

A vizsgálat oka a következő: múltkorjában hallottam valakitől, hogy az egyik ismerősének a gyereke is olyan apró termetű volt, mint Dávid, és egy kivizsgálás alkalmával véletlenül rájöttek, hogy hát a gyerek lisztérzékeny. Na, kosztja megreformálva, és láss csodát, a gyerek rohamos növésnek indult. Ugyan én a lelkem mélyén gondoltam, hogy nálunk nincs ilyen gond, de azért piszkált a dolog… múltkor felvetettem a gyerekorvosunknak, hogy hát hallottam ilyet, ő azt mondta, hogy szerinte nem lehet gond D-vel, hiszen egyenletes a fejlődése, oké, pici, de az alsó vonalat a percentilis táblázaton abszolút hozza, de végül is, az nem baj, ha ezt is kizárjuk. Megkérdeztem, kit ajánl, Ő rögtön rávágta, hogy Dr. Veres Gábort, mondom oké, megnézem, hol van magánrendelése (nagyon nem szeretem a két hónappal későbbre kapott időpontokat).

Láttam, hogy a Rózsakertben lehet hozzá menni, egy telefon csütörtökön, és már meg is volt az időpontunk kedd délutánra…na, te isten, ezen essünk túl…. hogy megy egy ilyen vizsgálat????

Ja, egyébként a szolgáltatás profi, merthogy ezt a kérdést feltettem a recepciós kislánynak is, akinél az időpontot foglaltam, hogy hát mire számítsak, mi lesz, erre mondta, hogy ő ugyan ezt meg nem tudja nekem mondani, de nagyon szívesen megadja a doktor úr magán mobilszámát, hívjam fel nyugodtan, és ő elmondja nekem szívesen. Na, mondom, köszi, nem, nincs az az isten, hogy látatlanban zargassam, és aggódjak olyasvalamiért, ami ott a helyszínen úgyis kiderül… úgyhogy most izgulok. Már amikor a vírus engedi, höhö.