A piac

Ma reggel sikerült időben felkelni, így aztán együtt vittük oviba Lilit. Persze Dávid megint eléggé ordított, amikor rájött, hogy egy kocsiban kell utazni a „babajé”val, de hát istenem… muszáj megszokni. Az ovi előtt készítettünk egy képet a helyi választási kampányról, ez most ott is nagyon aktuális téma. Ezután elmentünk a helyi piacra, ami így szerdánként van, vettünk ebédre frissen sült rákot, meg ráksalátát, meg körbenézelődtünk kicsit. Vetem a Gábornak is legalább egy kis meglepit, egy nagyon édi kis törcsikészletet (bár azt el is felejtettem mondani, hogy amikor tegnap délután volt a fagyikörút, akkor azért beugrottunk a Chicco boltba is, ami például otthon nincs. Jó, Chicco játékok, meg ilyesmik vannak, de itt voltak ruhák is… de még milyenek! Vettem két kis napozót, bár tudom, hogy oltári sok kis ruhája van, egyrészt Dávidról, másrészt Dorcitól, de hát kell azért új is, nemigaz…? Pláne, ha ilyen szépek, mint ezek… alig tudtam választani. De most már nyugodtabb a lelkem, hogy Neki is valamit. A piac nagyon tuti volt egyébként, fotót nem csináltam, mert akkora volt a tömeg, hogy elég volt navigálni az emberek közt a babakocsikkal, de úgy tűnt, élvezte a gyerek is a nyüzsit…

Délután már nem mentünk sehova, a kertben játszott a két gyerek, mi meg egy kicsit tudtunk legalább Nyuszival pletyózni. Gondoltam, hogy nem fogunk tudni egész nap csak kávézni, és beszélgetni, de bonyisabb összehozni egy nyugodt félórát 3 gyerek mellett, mint azt bárki gondolná…. Kivéve persze a háromgyerekes szülőket, ők TUDJÁK.

Ja, és amit még akartam írni: az új szerelem: Dávid beleszeretett a tigris alakú huzatfogóba, ami következetesen „kigyó”-nak hív…emiatt van a blogon is az új háziállat az oldalsávon. Ilyen huzatfogót állítólag a Tescoban lehet kapni, ha hazamegyünk, amint tudok, beszerzek egy ilyet… olyan aranyos kis áhítattal tudja mondani, hogy „kigyó”, így, rövid I-vel, közben meg csak szorongatja, meg puszit ad neki...