A világító kígyó

Ma hiába van szombat, Apának sajna be kellett mennie dolgozni, de hálistennek csak délelőtt, így én a Mamával mentem sétálni (addig Anya legalább egy kicsit össze tudott takarítani.. valamiért jobban szereti, ha egyedül csinálhatja, mint ha én is segítek), aztán délután meg leszedtük a kinti díszítést is, ami még elmaradt a hét elején. Nagyon tetszett az a világító kukac, jókat rötyögtem rajta, hogy hogy kígyózik. Anya közben kipróbált egy új csillagos dizájnt a lámpánál, szorgosan szurkálta az izzókat, majd ha teljesen elkészül a mű, akkor azt is lefotózzuk. Apával mi közben ugráltunk is, meg számítógépeztünk is, a Mama meg hol fotózott, hol meg engem próbált csigarajzolásra rávenni a táblámnál… arra aztán végképp nem lehet panasz, hogy ne tudnám teljesen lekötni a velem levő felnőtteket, létszámra való tekintet nélkül… Nem is tudom, mi lesz, ha holnap a Mama hazamegy, Apa meg Anya tán már nem is lesz elég.