Semmi küli...

Én nem tudom, hogy hova tűnnek a napok… jó, persze, sokat számítana, ha mindennap lejegyzetelném, hogy mi is történt pontosan, mert egy hét távlatából már egyik nap olyan, mint a másik, de most momentán nem nagyon van erre időm (zárójelben teszem hozzá, hogy hála annak a jó istennek). Most a héten nem is nagyon mentem sehova, a jövő hét majd pörgősebb lesz, akkor majd lesz írnivaló is bőven… most úgy vagyok vele, hogy néha az a legjobb hír, ha nincs hír (ezalatt főleg arra gondolok, hogy ha nincs miről írni, akkor betegség sincs, mondjuk…).