Válaszol...

Pár napja Dávid újra felélesztette a régi szokást, miszerint az esti menetrend: mesenézés, fogmosás, amit ő egyedül szeret csinálni, nekem közben ki kell mennem a fürdőből, és mire visszamegyek, már nem találom ott, mert ő elbújik… mindig ugyanoda, a fürdőszoba-ajtó mögé. Ha van kedvem, és még nincs túl késő, akkor „keresem” egy darabig, mielőtt megtalálnám, és akkor boldog. Tegnap úgy gondoltam, hogy fejlesztem egy kicsit a játékot (már elég uncsi volt így), és szépen elmagyaráztam Neki, hogy mind a ketten sokkal jobban járunk, ha nem mindig ugyanoda rejtőzik, hanem használja a fantáziáját, és bújjon máshova. Ebben meg is egyeztünk, hogy holnaptól másképp lesz.

Na, ma fogmosás után magától ment az ágyba (elég fáradt volt), viszont rákérdezett, hogy akkor mikor lesz karácsony. Elmondtam szépen, hogy először a Télapó jön, és majd csak utána lesz karácsony. Következő kérdése az volt, hogy mikor megyünk a mamához, illetve ő mikor jön hozzánk, valamint hogy a mama cicája miért fél tőle. Mindenre választ kapott, de a magyarázatom közepén már elkezdett ugrabugrálni, úgyhogy visszakérdeztem:

-Mit is magyaráztam el neked???

Erre rám néz, megvonja a vállát, majd közli:

-Hogy minden este máshova bújjak….

De legalább néha figyel….