A
mai napot Cicukával együtt megszavaztuk a tökéletes napnak. Valahogy annyira
nagyon jól éreztük magunkat egész nap….
Kezdődött
azzal, hogy már tegnap kánikulát jósoltak mára, így aztán este T. el is kezdte
kiszivattyúzni a piszkos vizet a medencéből. Reggel fél kilenckor felvettem a
medencepucoló szerkómat (tehát levetkőztem) és nekiláttam kipucolni az egészet
gőzborotvával. T. megetette a kölköket, a kezükbe nyomott egy-egy tabletet,
bekapcsolta a „villámmegkvíííínt” (G. új mániája, majd még biztos mesélek
róla), és csatlakozott hozzám. Ketten együtt 10re fertőtlenítettük az egész
miskulanciát, majd együtt ünnepeltük a kölköket, hogy milyen szépen viselkedtek
több mint egy órán keresztül. A medencét elkezdtük felengedni meleg vízzel,
majd elindultunk szandálbeszerző körútra. Pikkpakk vettünk mind a két gyereknek
2 pár szandit, és amíg sorba álltak a fiúk, még én is tudtam venni egy szandit,
meg egy pacskert… jó, nem szuttyogtam sokat, az igaz, megnéztem, ez jól néz ki,
méret, oké, belebújás, oké, kassza.
Hazafelé
vettünk egy kupac rántott csirkét, majd ebéd után nagy szuszka, utána irány a
medence (illetőleg én még bőven aludtam, amikor Apa már kivitte őket ugrálni).
Addigra már volt némi értékelhető mennyiségű víz a medencében, ezek meg a
lépcsőről ugrálták a hasasokat… nem mondom, hogy nem volt néha vérfagylaló
látvány, de végül is nem lett bajuk….
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése