péntek, május 16

Baleset

Tegnap este megjött Anya, mesélte, hogy nagyon-nagyon szép lett a lakás….meg kell mondjam őszintén, hogy én már nem is nagyon emlékszem, hogy milyen volt, és a bordó hálószobát látva felkészültem a legrosszabbakra is. De még van két nap, úgyhogy én úgy döntöttem, hogy a mának élek, és előkaptam egy kiflit a fiókból, mert valahogy nekem is jobban megy a mesélés, ha közben lecsúszik ez-az a torkomon, és elmeséltem a lovaskalandomat, meg mindent. Ma délelőtt meg, hogy Anya nyugodtan tudjon pakolászni, elmentem a Papával az autószerelőhöz, mert valami gond volt a kocsi kilincsével (esküszöm, hogy nem az én lelkemen szárad!!!), és meg kellett nézetni a szakival. Tulajdonképpen nagyon jól elvoltam, mert ott is laknak kisgyerekek, és van hinta is, így egy picit sem éreztem hosszúnak a várakozást, csak történt egy kis gikszer… Amikor a Papa már a mocskos anyagiakat rendezte, én még visszaspuriztam a hintához, hogy ne csak engem löködjenek, hanem én is megtanuljam gyorsan, hogy hogyan lehet hintáztatni valakit, és túl erőset löktem rajta, és az a lökött hinta megütötte a szememet… Be is dagadt gyorsan, alig láttam ki rajta, ami nem is volt nagy baj, mert Anya nagyon csúnya arcot vágott, amikor hazaértünk, és meglátott… Próbálták a Papával játszani a nyugodtat, de azért ez ne sikerült teljesen, lebuktak, hogy aggódnak, mert ebéd alatt folyamatosan mutogattak különböző játékokat, és mondogatták, hogy nézzek fel, meg oldalra, hogy lássák, hogy bevérzett-e a szemem… aztán letettek aludni, én el is aludtam pillanatok alatt, de aztán a képeket visszanézve rájöttem, hogy közben azért beosontak megnézni, hogy minden okés-e velem, veszek-e levegőt, meg ilyenek…sőt, Anya még a pesti dokibácsimat is felhívta, hogy mit kell ilyenkor tenni, de miután kiderült, hogy szakszerűen leellenőrizte a bevérzést, hogy van-e, és nem volt, dokibácsi megnyugtatta, hogy ilyesmi előfordul, és nem lesz semmi gond, maximum egy kis véraláfutás lesz majd a szemem alatt. Nem mondom, fájt még kicsit, amikor felébredtem, de most estére már a duzzanat is sokat javult a kamillás borogatások miatt, így én betudtam ezt „tapasztalatszerzés közben szerzett harci sérülésnek”, és nem nyafogok miatta…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése