Kismajálisolás

Most hétvégén nem csak Apa látogatott meg minket Ballószögön, hanem a Klári nagyi is, aminek nagyon örültem, mert már nagyon szerettem volna Neki is megmutatni, hogy mik az új mutatványaim, meghát az itteni kedvenc helyeimet is. Amikor megérkeztek ma délben, gyorsan megebédeltünk, aztán összepakoltunk, és elmentünk a velneszbe, hogy Ő is lássa, milyen franyesz dolog is ez. Megmutattam az úszástudományomat, meg a játszótér összes frankó kis búvóhelyét, meg úgy általában mindent. De a nagy szám még csak ezután jött: amikor már azt hittem, hogy az egész bulinak vége, és megyünk haza, csörgött Anya mobilja, a Nagypapa hívta, hogy ne haza menjünk, hanem oda, ahol Ő éppen fellép- valami családi majális volt valahol a pusztában- így az utolsó kanyarnál másfelé fordultunk, és irány a buliiiii…. Volt ott minden: fellépett a 4 for dance, ami ton’képpen 4 srác volt, akik nagyon jópofán táncoltak, meg volt egy kissrác, aki énekelt (ugyanabban a tévéműsorban bukkant fel, mint a táncosok, csak Anyának rövid az esze, és a nevét nem tudta megmondani… azt bezzeg megmondta, hogy nagyon örülne, ha nekem is ilyen szép lenne majd a hangom… elvárások persze vannak irányomban… na mindegy), meg voltak lovak, amikre fel lehetett ülni (ezt részemről passzoltam, mert az hagyján, hogy a kutya hátára megpróbáljak felülni, de ezek nagyon magas állatok voltak ám), meg ugrálóvár, amire én speciel ingyen mászhattam fel… Jó, lehet, hogy ez nem csak a személyes varázsomnak szólt, hanem annak is, hogy ugrálni még nem igazán tudok, de ez mindegy… Úgyhogy volt ám élmény a mai napon rendesen… Csak szegény Vira mamát sajnáltam, akinek Anya nem szólt, hogy mért megyünk későn haza, és már eléggé aggódott, hogy esetleg már a balesetin ülünk, csak Neki nem merünk szólni… de amikor hazamentünk, megnyugattam, hogy csak az ugrálóváron ültem kicsit, balesetin nem…