Konyha és Istennő (most nem Anya!!!!!)

Képzeljétek!!!!
Nem csak az Anya örül ám az új konyhabútornak, hanem már én is! Ugyanis akkora nagy kupi lett tőle tegnap a nappaliban, hogy Anya végre már nem szólt rám folyton, hogyne rámoljak szét, mert ha nagyon összeszedem magamat, akkor sem tudtam már ennél nagyobb rendetlenséget csinálni! Jöttek reggel nyolvra az emberek, és pillanatok alatt kicsomagolták az összes dobozt, és nekiálltak összeszerelni a bútort. Egész estig itt voltak, néha én is besegíthettem Attilának a villanyszerelésben, mert Anya korán rájött, hogy ha szabad, akkor már unalmas…. Így azért nagyobbrészt a kertben voltunk napközben, hogy ne zavarjuk a melót, és este, amikor elmentek a szerelők, és Apa is hazaért, akkor vagy fél órán keresztül csodáltuk a bútort… Tényleg nagyon szép lett ám! Ma reggel Anya neki is állt, hogy kitakarítsa, én meg lelkesen segítettem Neki. Délután meg jött Virág Lili az Anyujával, aki már egész komoly nagylány. Ki is neveztem magamban ügyeletes Istennőnek (nem úgy, Luca, nem úúúúúúúúúgy!!!!), és mentem utána mindenhova. Együtt ettünk cseresznyét, meg epret (ők hozták ajiba persze, így könnyen voltunk nagylelkűek…), molyoltunk kicsit a kedvenc csipeszeimmel, aztán levezetésképpen még a nagymedecénél hülyültünk kicsit, rötyögtünk, ahogy Apa ugrált bele…olyan vicces volt!!!!