Új hobbik

Azt eddig is tudtam (mivel Anya már egy csomószor mondta) hogy a fiúk szeretnek autót vezetni, de ugyebár eddig nem nagyon volt rá lehetőségem. De most! Már a múltkor is odaállhattam egy kicsit a kormány mögé, amikor az autó már a garázs előtt állt, és azzal kápráztattam el a csodálóimat, hogy nem rögtön a kormánynak estem neki, mint valami pisis kezdő, hanem először megbabrikáltam a slusszkulcsot a gyújtáskapcsolóban… Na, volt is ám hűűűűzés, meg haaaaazás! Mintha azt a bizonyos spanyolviaszt fedeztem volna fel! Pedig nincs ebben így semmi bonyolult, hogy otthagyják a kulcsot az orrom előtt, rajta azzal a nagy páva alakú kulcstartóval…vili, hogy észreveszem… Na mindegy, a dicséret sose jön rosszkor, úgyhogy bezsebeltem szűkösebb időkre. Szóval, most hogy Zsófiék is megjelentek tegnap, és Anya előadta Nekik a kulcsos történetet, Zsófi is beemelt maga mellé… De a kulcs nemvolt a helyén, így új mutatványt kellett találni: megleltem a dudát, és nyomtam ám veszettül… egészen addig, amíg meg nem jelent a Nagypapa, hogy a nem messze lakó kisbabec anyukája jelezte, hogy náluk ilyenkor csendespihi van, nem most garázdálkodjak már… Én mondtam, hogy nem az én ötletem volt, de hát…
Ja, és van még egy jó: van ugyebár az a nagy vaskapu, és rájöttem (Papa súgott), hogy ha ráállok, akkor lehet rajta utazni! Érdekes, hogy a különböző dolgok mennyire már utazás-élmény nyújtanak…merthát más ugye a babakocsi, más a személykocsi, más a busz…és igen, más a kapu… Ha valakinek van sok ráérő ideje, akkor keressen a közelében egy kaput, meg egy embert, aki hajlandó neki azt húzkodni, és próbálja ki!