Lucáék függönye

Ma reggel úgy csináltuk, hogy felkelés után összekaptuk magunkat, és mire Apa is felébredt, összekészítettünk minden cuccot, és Apa munkába minket elvitt minket a Gabi néniékhez. Nagyon örült nekünk Luca, az első egy órában megmutatta nekünk az udvarukban levő játszóteret, aztán fent a lakásban folytattuk a kupászolást. Kipróbáltam az összes játékát, legjobban tán a gumiló tetszett, de aztán rájöttem, hogy nincs az a gumiló, amivel olyan jót lehetne játszani, mint magával Lucával. Oltári nagy bújócskázást csaptunk a függöny mögött, Anya meg Gabi néni az ágyon fekve röhögtek rajtunk. Hol Luca bújt be a függöny mögé, hol én, és kiabáltunk egymásnak…nagyon jó móka volt! Amikor elfáradtunk, akkor szépen letelepedtünk a nappaliban, és szép módszeresen elkezdtük az egész szőnyeget beteríteni kukóval, amit az anyák egy darabig hagytak is… néha akkora türelmük van, hogy még mi is elcsodálkozunk rajta. Aztán mivel Lucának úgyis oltásra kellett mennie, együtt indultunk hazafelé, mert ugyebár ők ugyanoda járnak dokihoz, ahova mi, úgyhogy együtt villamosoztunk hazáig. Miután hazaértünk, aludtam egy jókorát, majd megérkezett látogatóba a Csabi, Anya másod-unokatesója, aki hozott nekem egy kis plüss zsirit, meg egy igazi motort. Igaz kiderült, hogy a motort valójában meg akarja tartani, de azért ülhettem rajta egy csomót, így legalább annyira örültem neki, mint a zsirinek… el is határoztam, hogy ha majd ilyen nagy leszek, mint most a Csabi, akkor nekem is lesz ilyen frankó bőrcuccom, meg ilyen gyönyörű bordó motorom… esküszöm, egész éjjel erről álmodtam!