Havazás

A hó tovább nőtt…úgy látszik, hogy most hogy elkezdte, most meg nem bírná abbahagyni, ami mondjuk engem egy cseppet sem zavar, sőt, hívtuk is Lucáékat, hogy jöjjenek el, havazzunk együtt! Jöttek is kora délelőtt, először ide a kertbe mentünk ki, Anya gyorsan összedobott egy hóembert, azt hitte szegény, hogy majd jól örülünk, de valahogy most nem voltunk erre ráhangolódva, ellenben a kutyának nagyon tetszett… Akkor elköszöntem a Nagyitól, mert Ő közben meg elindult haza, és kimentünk a közeli kisjátszótérre (ami nagyon régen lehetett már játszótér, mert nincs rajt semmi, csak egy focipálya, ami meg ton’képpen nem is focipálya, hanem csak egy lebetonozott rész- de IGAZI betonnal!), és itt ökörködtünk kicsit a hóban, húztuk egymást szánkón (főleg a szülők minket, persze, de így jobban hangzik, mint ha azt mondanám, hogy huzattuk magunkat), meg rohangásztunk, meg dobáltuk a havat, meg ilyesek… Aztán egy fél óra múlva ezt is meguntuk, és megkértük az anyákat, hogy inkább bent a melegben folytassuk a hancúrt… Rendeltünk kaját a „téttás”tól, aminek a sok mozgásra való tekintettel most különösen nagy sikere volt… Jó ez tél, nem is tudom, miért szidják annyiszor a felnőttek!