Hohóóóóó

Ma reggel nagy meglepetés ért, amikor jó szokásomhoz híven felkelés után felmásztam a kanapém háttámlájára (onnan tudok csak kinézni az ablakon, máshol nem érem fel). Kinéztem, és tiszta fehér volt minden! Én még ekkora havat életemben nem láttam! Olyan nagy volt, hogy Anya meg Apa rögtön reggeli után ki kellett hogy menjenek lapátolni…kicsit irigy voltam, hogy Ők már kint bohóckodhatnak a hóban, de aztán megnyugtattak, hogy nemsokára majd kimehetek én is. Így is lett, délelőtt akkorát ugrándoztam a hóban, hogy csak na! A Nagyi hozott ki lapátot is, így szórtuk is a havat mindenfelé, a Pihe is ugrált, mint az őrült, szóval mindenkiből a legjobbat hozta ki ez az időjárás. Anya mondjuk morgtt egy kicsit, hogy talán nem volna olyan nagy baj, hogyha egyszer végre karácsonykor lenne ekkora hó, amikor létjogosultsága van neki, de hát istenem, ha nem ért ide addigra, hát nem ért ide….

Most itt van, örüljünk neki. Én a magam részéről örülök, a többi nem érdekel…

Este meg, amikor már nem lehetett kint havazni, akkor bent játszottam szabadulóművészeset az új ágytakarónk zacskójával (senki ne parázzon, nem engedték Anyáék, hogy magamra zippzározzam)…Anya szerint ilyen zsenge korában tán még maga Hudini se volt ilyen ügyi! (Bár szerintem Anya azért egy kicsit elfogult… Hudini biztos tudott ennyit ennyi idősen…Copperfild drusza lehet, hogy nem, de Hudini biztosan….