Névnapolás

Tegnap reggel felkelés után el is indultunk Ballószögre, ahol már nagyon sokan vártak minket. A Bóbita meg a Ricsi már tegnap megérkeztek, sőt, már a Zsófi és a Fecó is ott volt. A Zsófinak már akkora pocakja van, hogy csak na! Mindenki a pocakkal akart fényképezkedni, jó sokat nevetgéltünk… Én is, bár nekem még mindig elég fura, hogy a Zsófinak tényleg lesz egy olyan kisfia, mint én…na jó, nem teljesen olyan, de hasonló, lévén, hogy rokonok leszünk, méghozzá Ő lesz az én unokaöcsém! A nagy családi összejövetel apropója egyébként a Vita nagyi névnapjának, és Apa szülinapjának a megünneplése volt, de persze minden ajándékot én akartam kibontani, hálistennek zsenge koromra való tekintettel meg is engedték…valamint az is nagyon jó volt, hogy mivel én vagyok a családban a legkisebb (egyenlőre a pocaklakók nem számítanak ezügyben), annak ellenére kaptam ajándékot, hogy nem volt se karácsony, se szülinapom, se semmi… A Bobó vett nekem egy nagyon trendi melegítőt, ami majdnem olyan jó, mintha a 2725632dik kis piros autót kaptam volna meg…legalábbis Anya szerint már elég kisautóm van otthon, ruha viszont sokkal kevesebb, pláne nem ilyen szép… Abban egyetértek, hogy a melegítő szép, de az autók száma szerintem messze nem elégséges.

Mindenesetre lehetett bontani, és mindenki nagyon örült az ajándékainak. Délután meg este nagy társasjáték-party volt, a Bobó elhozta a karácsonyra kapott vonatos játékát, amire úgy rákaptak a felnőttek, hogy velem a végén már senki nem foglakozott, mindenki csak a pályáit építgette…