Úgy tűnik, hogy nem lesz gond evvel a kisbaba dologgal… A Dávid tegnap óta gyakorlatilag alig mozdul el a baba melől, már ha a baba épp lent van, és nem szépen fent szuszkázik az ágyikójában, amiről a Dávid szintén tudja, hogy az övé volt régen (ez az utazóágya), és azt is, hogy lila (bordó, de lilásbordó ), és amikor „baba aaszik lila”, akkor csendben kell lenni, legalábbis nem szabad annyira ordítani. Ezt el is fogadja, és be is tartja. Az is megvan már neki, hogy a babát csak simogatni szabad, azt is csak óvatosan, a cumiját nem tesszük a saját szánkba, hanem az csak a babáé… Ezt olyannyira megtanulta, hogy csóri Botond tök ötletszerűen is kkap cumit a szájába, ha akarja, ha nem… Ott voltam, és tényleg nem csak fotóztam, ha elfajult volna a helyzet, úgyis közbelépek (ezt csak a Zsófi miatt írom), de olyan édesek voltak: Botond először nem nagyon akarta bekapni a cumit, de aztán a Dávid óvatosan szétfeszítette az ujjával a száját, belerakta a cumit, majd összefont ujjacskákkal nézte a Botondot, mintha legalábbis az Ő ügyes kisfia lenne, aki végül is lám, cumizik!!!
Aszittem megzabálom (mindkettőt). Ja, és a napfénytetőt is igazgatja a pihenőszéken folyamatosan, merthogy „map, baba”, és a szeme elé teszi a kezét… Éééédes. Az etetésében is aktívan próbál részt venni, tartja a cumisüveget, mondja hogy „babaé” és nem próbálja meg kiszipákolni a tartalmát… Úgyyhogy nagyon-nagyon optimista vagyok….
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése