Választások

Ma voltak az Európa parlamenti választások, de Tamásnak hálistennek nem kellett egész napra bemennie, így nagyon kis nyugis délelőttöt, meg kora délutánt töltöttünk el együtt… Közben persze már most emlegettük a kölköcskét, hogy hiányzik, meg túl nagy a csend, meg ilyes…

Bár, amint a mellékelt fotókon látszik is, sejtettük, hogy minden rendben van vele. Kora délután hívott Anyu, mondta, hogy délelőtt jól elvoltak, most öltöznek, mert Apu nemsokára megy haza értük (Apu egész nap az egyik szavazókörben dolgozott, de két óra szabit kapott, hogy Ő is menjen ebédelni, meg szavazni, meg egyebek), mennek együtt szavazni, akkor szóltam, hogy feltétlen fotózzák le Dávidot, mint kötelességtudó állampolgárt, ami meg is történt. Itt a gyerek már egész komoly emberkének látszik. Nem úgy, mint a következő képen, aholis megtekinthető, ahogy Metzger Nem Kényeztetjük El a Gyereket István ebédelteti a kölköcskét…. Aki persze vigyorog, ahogy csak a száján kifér (nem mellesleg én is szoktam vele ilyet játszani, de nagyon ritkán, és csak akkor, amikor nincs itthon senki, hogy suttyomban jól lefotózzon). Mindenesetre jól érzik magukat, és ez a lényeg.

Tamás csak fél hatra akart bemenni, ami nekem is kapóra jött, ugyanis estére bérletem volt az Abigélre, ugyebár két darab, így Kékezüsstel (Lucaanyu) karonfogva bevitettük magunkat vele a városba, mint az úriasszonyok megvacsiztunk a Leroyban, aztán megnéztük a darabot, ami nagyon jó volt. Utána felhívtam Tamást, hogy mizu’ az eredmények körül, lehet-e már tudni valamit… Hát, addigra megvolt a végeredmény… Nem voltunk boldogok. Taxiba vágtuk magunkat Gabival, oszt irány haza. Éjjel egyig tévéztem, akkor ért haza Tamás, még dumáltunk vagy háromig, úgyhogy nem volt rövid nap….