Sokan vagyunk :)

Szóval ma délelőtt, amíg a gyerek tévézett, mi meg nagy készülődésben voltunk, ugyanis vendégeket vártunk. Megmondom őszintén, némi önző érdek is vezérelt, amikor mondtam a Zsófinak, hogy egy hétre eljöhetnének Botonddal hozzánk nyaralni, merthogy volt bennem némi para, hogy hogy fogja a Dávid a kisbaba jelenlétét megemészteni (meg hát Tamásnak és nekem is újra kell „szokni” egy pici babát, még a fogást is gyakorolni kell J ). Ugyebár Olaszországban voltak arra utaló jelek, hogy vannak averziói a kisbabákkal, gondoltam, hátha egy kicsit tudom oldani a „gátlásait”, ha huzamosabban lát egy picit maga körül… Meg hát én is már régen tudtam magam Zsófival kidumálni, Anyuval is, úgyhogy rögtön Őt is meghívtuk. Meg is beszéltük, hogy ma jönnek délelőtt, és maradnak péntekig. Közben a Riti unokatesómék meg jelezték, hogy szívesen megnéznék Botondot, és igencsak megörültek, hogy nem kell Kecskemétig utazni, hanem a megtekintést nálunk is meg lehet ejteni, így aztán az Öcsikéékkel együtt (aki Riti öccse igazából, de ez a családbeli beceneve is), jöttek babanézőbe kora délután. Rég volt már nálunk ennyi ember egyszerre, és nagyon-nagyon jó kis vendégség kerekedett! A Dávid totál beleszeretett rögtön a Dorinába (meg tudom érteni, gyönyörű nagy lány már), aki Ritiék 7 éves nagylánya, együtt kergették a Pihét, meg hintáztak, meg minden ilyesmi, mi meg aztán jót dumáltunk közben… Hiába nem laknak túl messze (Tatabányán), valahogy nem igazán sikerül sűrűn találkozni-beszélgetni… De aztán amikor összehozunk egy hasonló talit, akkor hálistennek ugyanott tudjuk folytatni a dumálást, ahol előzőleg (akár 2 éve) abbahagytuk… Ilyenkor az ember mindig megfogadja, hogy sokkal több energiát tesz majd a kapcsolattartásba… ehh.

Mindenesetre amint a képeken is látszik, csudajó kis nap volt, csak hamar elment… de most egy hétig itt lesz Zsófi, meg Anyu meg a Botond, meg majd szerdától Bóbi is, lesz nagy vidámság, meg dumaparti!