Ma reggel a Nagyi elutazott haza reggel, mi meg fogtuk magunkat, és átmentünk Lucáékhoz, végül is már több, mint egy hete nem látták egymást a Dájíval. Azt nem mondhatom, hogy rögtön egymás nyakába ugrottak volna, most valahogy Dávid inkább Gabi-orientáltan viselkedett, hozzá bújt, Neki fogta meg a kezét, Lucához nem nagyon akart közeledni, de aztán csak nem tudta magát meghazudtolni: ha valaki megnézi a képeket, látszik, hogy nagyon kis összhang van közöttük. Komolyan mondom, mint egy kis összeszokott páros. És ezek aképek tényleg ugyanaznap készültek, tehát azt se tudom mondani, hogy összeválogattam volna az elmúlt pár hét terméséből, hogy milyen az, amikor együtt csinálnak valamit, ez tényleg mind mai fotó! Aranyosak voltak a fagyizóban egyébként, egyre nagyobb rutinnal (és egyre kisebb maszattal) fogyasztják el a fagyijukat (meg a miénket is, ha hagyjuk), és egyre komolyabb kis pofát vágnak hozzá….ahogy néztem a képeket, most már komolyan az jutott eszembe, hogy MÁR NEM KISBABA…. Ez már egy kisgyerek, kisfiú, akármi, de nem baba… komolyan mondom, nem is baj, hogy jön a következő baba, mert lehet, hogy elszomorodnék….
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése