
No, a mai nap eljött Anyáék harmadik házassági évfordulója… Bizony, nagyon megy az idő. Anya el is mélázott egy kicsit rajta, amikor reggel indultunk az oviba, és ezt a fotót csinálta rólam az új dögös napszemüvegemben, hogy azért nem semmi, mennyire gyerekcentrikus volt az elmúlt három év. Ugyebár közben abbahagyta a melót, itten vagyok én, itten van a tesó a pocakban, megvan a Botond, már lehet tudni, hogy a Bobónak is lesz kisbabeckája…
De azért azt mondja, hogy az idő múlása rajtam látszik a legjobban- és ezt jó értelemben mondja ám. Azt állítja, hogy már egész olyan vagyok, mint egy nagyfiú. Mindenesetre mivel a mai nap ünnep, csinált finom tortát is a nagy mélázás közepette, bár egy kicsit kapkodósan, ugyanis közben még jött Anikó is, a védőnő, és most nem miattam, hanem már Gábor miatt, így aztán tényleg nem sok idő maradt az érzékenykedésre. A to4rtának nagy sikere volt este, Apának is nagyon ízlett, meg én is falatoztam belőle, de az igazi ünnepi meglepi idén is a KÖNYV, ami ezúttal nem Anya külön meglepije, hanem kooprodukciós munka, merthogy Anya csinálta ugyan, de a piszkos anyagiakat Apa állta, mert Anya szerint ez a GYES nevű pénzke, amit mostanság kap, erre nem elég…

A Könyv egyébként gyönyörű, és vastagabb, mint tavaly, merthogy nagyobbak benne a képek, meg hát több is van belőlük…
Kíváncsi vagyok, jövőre, ha már a Tesóról is lesznek fotók, akkor milyen biblia fog készülni….
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése