Na, tegnap megvolt az első komolyabb túrám!
Az Apunak kellett vinni egy rakat számítógépet a Nagypapi táborának, és gondolta, hogy tuti örülnének a nagyszülők, ha nem csak a gépek mennének, hanem én is. Úgyhogy szépen mindent összerámoltak a kocsiba, beültünk, oszt' hajrá!Én az egész odafele utat végigaludtam, ott viszont hamar felébredtem...de meg kell mondjam őszintén, kicsit meglepődtem, hogy nem a szokott dolgaim vesznek körül.Annyira, hogy Anyának még fényképezni sem volt ideje, ami ugye az eddigieket tekintve elég nagy szó, mert egyfolytában velem volt elfoglalva, meg pletykált a Nagyiékkal. Sebaj, én azért emlékszem mindenre, még ha képet nem is tudok most mutatni róla. Na, aztán este annyira megörültem, amikor hazaértünk, és minden ugyanott volt, ahol előtte, hogy egészen 10ig nem is akartam aludni.
Ma aztán húztam a lóbőrt rendesen vagy fél 8ig Anya legnagyobb örömére!
Aztán amikor felkeltünk, felkerekedtünk, és elmentünk együtt az Europarkba, ami nekem nagyon tetszett, egy csomó üzlet egy rakáson. Hihetetlen!!!Voltunk az élelmiszerboltban, meg parfümériában,papírboltban (itt kaptam nagyon szép betűmatricákat a szobám ajtajára, amiből állítólag a nevemet lehet kirakni) meg ékszerboltban- kellett vennünk egy szép fényképalbumot, mert Anyáék szombaton esküvőre mennek, és ezt is ajándékba szánják.
Itt volt egy kis fennakadás, ugyanis Anyának csak annyi időt hagytam, hogy rábökjön a kirakatban arra az albumra amit meg akart venni ( az eladó közölte, hogy az egy notesz, úgyhogy választott gyorsban egy másikat), mert gondoltam, nem baj, ha nincsen sok ideje a nézelődésre....Ugyanis amikor bementünk, már akkor láttam, hogy nagyon kigúvad a szeme a sok csillogó csecsebecse láttán, és mivel azt én is tudom, hogy ezek elég drágák, azt is tudom, hogy sok van neki már otthon, viszont mindig újabbakat szeretne gondoltam, segítek egy kicsit Apának vigyázni a pénztárcájára, és úgy csináltam, mint aki sírni akar. Ez be is jött, mert rögtön velem kezdett el foglalkozni, és már nem nézegette a csillogó vacakokat. Közben az eladó becsomagolta az albumot, és mivel addigra minden megvolt, hazajöttünk.
Az Apunak kellett vinni egy rakat számítógépet a Nagypapi táborának, és gondolta, hogy tuti örülnének a nagyszülők, ha nem csak a gépek mennének, hanem én is. Úgyhogy szépen mindent összerámoltak a kocsiba, beültünk, oszt' hajrá!Én az egész odafele utat végigaludtam, ott viszont hamar felébredtem...de meg kell mondjam őszintén, kicsit meglepődtem, hogy nem a szokott dolgaim vesznek körül.Annyira, hogy Anyának még fényképezni sem volt ideje, ami ugye az eddigieket tekintve elég nagy szó, mert egyfolytában velem volt elfoglalva, meg pletykált a Nagyiékkal. Sebaj, én azért emlékszem mindenre, még ha képet nem is tudok most mutatni róla. Na, aztán este annyira megörültem, amikor hazaértünk, és minden ugyanott volt, ahol előtte, hogy egészen 10ig nem is akartam aludni.
Ma aztán húztam a lóbőrt rendesen vagy fél 8ig Anya legnagyobb örömére!
Aztán amikor felkeltünk, felkerekedtünk, és elmentünk együtt az Europarkba, ami nekem nagyon tetszett, egy csomó üzlet egy rakáson. Hihetetlen!!!Voltunk az élelmiszerboltban, meg parfümériában,papírboltban (itt kaptam nagyon szép betűmatricákat a szobám ajtajára, amiből állítólag a nevemet lehet kirakni) meg ékszerboltban- kellett vennünk egy szép fényképalbumot, mert Anyáék szombaton esküvőre mennek, és ezt is ajándékba szánják.
Itt volt egy kis fennakadás, ugyanis Anyának csak annyi időt hagytam, hogy rábökjön a kirakatban arra az albumra amit meg akart venni ( az eladó közölte, hogy az egy notesz, úgyhogy választott gyorsban egy másikat), mert gondoltam, nem baj, ha nincsen sok ideje a nézelődésre....Ugyanis amikor bementünk, már akkor láttam, hogy nagyon kigúvad a szeme a sok csillogó csecsebecse láttán, és mivel azt én is tudom, hogy ezek elég drágák, azt is tudom, hogy sok van neki már otthon, viszont mindig újabbakat szeretne gondoltam, segítek egy kicsit Apának vigyázni a pénztárcájára, és úgy csináltam, mint aki sírni akar. Ez be is jött, mert rögtön velem kezdett el foglalkozni, és már nem nézegette a csillogó vacakokat. Közben az eladó becsomagolta az albumot, és mivel addigra minden megvolt, hazajöttünk.
Itthon jót kajáltam, aludtam,
Anya felragasztotta az újabb matricákat az ajtóra tehát elvoltunk. Este jött haza Apa, Anya újságolta neki, hogy milyen ügyik voltunk, Apa meg is akarta nézni az albumot, ami rögtön szé is eset a kezében...egyszerűen lejött róla a díszként szolgáló ezüstlap.
Anya ezen úgy kiakadt, hogy mondta, hogy holnap reggel visszamegyünk reklamálni (a benne levő kis fecni, amit certifikátnak hívnak, az meg szakadt volt),mondtam, hogy részemről OK, olyat még úgy sem csináltam :) Úgyhogy holnap sem fogunk unatkozni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése