Ebéd a bohóctól

A hétvége ismét nagyon gyorsan eltelt! Szombat délelőtt megejtettük a szokásos bevásárlásokat (esküszöm, nem is hittem volna, hogy ilyen sokat tudunk kajálni), és mivel így nem volt idő ebédet főzni, Apáék úgy döntöttek, hogy néha szabad nekem is a bohócos kajáldánál enni, így vettünk nekem gyerekmenüt, Anyáéknak meg normált… Az enyémhez még beszélő zebra is járt!!! Na meg persze sajtburger… Ez sokkal jobban ízlik nekem, mint a bébiételek legtöbbje (tudom, hogy nem olyan egészséges, de hát istenem, minden nem lehet együtt). Evés után aludtunk egy jót, aztán meg kimentünk a ház mellé, én rohangásztam, Anya meg Apa meg összeszedték a gallyakat, meg leveleket, meg ilyesmi. Aztán közben csuda dolog történt: elkezdett esni a hó! Na, ettől teljesen megvadultam, fel alá rohangásztam a fehér pihék között a kutyával…csuda jó móka volt! Ma meg azzal lepett meg Apa, hogy a padlásról lehozta a csocsót, és nyomtunk pár menetet rajta, bár állítólag az csalás, ha én kézzel piszkálom a labdát… mindig csak ezek a hülye szabályok… De nagyon élveztük mindketten, és ez a lényeg. Délután meg Anyának segítettem vacsorát főzni… Szépen elmondta, hogy hova nem szabad nyúlni, és esküszöm, én be is tartottam az utasításokat… Már hogyne tartottam volna, tisztában voltam vele, hogy ha rossz helyre piszkálok, akkor nem maradhatok ott tovább, és engem tényleg nagyon érdekelt, hogy Anya hogy csinálja a yorksire pudingot… Azt mondta, hogy jövőre már keverhetem én is egy kicsit a tésztát, bibííííí!!!!