Ez a karácsony azért nem mindig egyszerű! Tegnap Lucával, Gabi nénivel, meg Anyával felkerekedtünk, hogy mi is összehozzuk a magunk kis meglepijét. Igazából sikerrel jártunk, csak elég messze kellett miatta menni, és nem is ez volt a gond, hanem hogy amikor már indultunk haza, kiderült, hogy a metró baleset miatt csak a Deák térig megy, onnan metrópótló busszal kéne menni a Határ útig, ahonnan a villamosunk indul. Be kell valljam őszintén, már egy kicsit hisztis is voltam, Luca és az anyák nemkülönben, így amikor megláttuk, hogy a buszon úgy vannak az emberek, mint a 
heringek a dobozban, Anya úgy döntött, hogy most adunk a luxusnak, és taxival megyünk haza. Elmagyarázta a diszpécsernek, hogy olyan autót küldjön, amibe két babakocsi is belefér, viszont erre várni kellett egy kicsit, így esett, hogy az ebédpótló kiflinket a Meridien hotel bejárata előtt fogyasztottuk el… a portás meg csak lesett, az anyák meg már könnyesre röhögték magukat kínjukban… Este meg Apa 
lepte meg Anyát, megvette neki a régóta áhított kenyérsütő gépet…na, a fogyókúrának annyi újra!!! Segítettem kibontani, majd amikor elkészült az első kenyér, a tesztelésében is segítettem J
Ma meg a szokásos angolra mentünk, meg utána a piacra, ahol is olyan frankó bolognai spagettit vettünk, hogy 
majdnem megfulladtam, annyira tömtem… és lássuk be, ez nálam valóban nagyon ritka dolog
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése