Szóval ott tartottam, hogy szombaton, illetve vasárnap hajnalig mulattunk. Mi ugyan csak kettőig, merthogy reggel indulni kellett a gyerekeinkért Földvárra, de a MAG (köztük Anyu és Fecó) hajnali fél hatig táncolt. Mi T-vel miután tízkor magunkhoz tértünk, ittunk egy kávét az étteremben, elköszöntünk (az eléggé kevéssé megviselt) ifjú pártól, majd beültünk a kocsiba, és tűz. A gyerekek örültek nekünk, Dájí már nagyon akart hazajönni, főleg, amikor elmondtuk, hogy jönnek vendégek. Terv szerint Zsófi meg Botond, valamint Nándi és Bobó egész héten itt lesznek nálunk egy nyárzáró buli-hétre.
Nem is nagyon időztünk Földváron, bepakoltuk a bőröndöket a kocsiba, ebédeltünk, a kölköket is berámoltuk, és indultunk is.
Hazaérve láttuk, hogy Zsóék még nem értek ide, de negyed óra múlva ők is befutottak (Bobóék csak ma érkeztek). D. részéről volt nagy örömködés, főleg akkor, amikor Fecó bement vele a nagymedencébe, és extramagasra dobálta… először bevallom, kicsit infarktust is kaptam (nézzétek a képeket, szerintem érthető), de a gyerek nagyon élvezte, úgyhogy hagytam… szegény Fecó eléggé kidöglött a végére, mert azért hiába extrakicsi D., még így is azért
Lényeg: Zsóék berendezkedtek odafönt, mi idelent (de rég volt már, hogy ennyien legyünk itthon), játszottunk, bolondoztunk, és megállapítottuk, hogy itthon nagyon jó.
Ma jött Nándi és Bobó is, teljes a heti buli-csapat… Valszeg nem lesz egyszerű ennyi gyerekkel, de soha rosszabbat…
Szóval a morzsaparti kimaradt :) pedig ott is lehet ám mulatni..
VálaszTörlésNa arra én is kiváncsi leszek, hogy mennyire fogod érezni a hét végén, hogy otthon lenni jó dolog :) Pláne ennyi gyerekkel
S.
Jó, 4 gyerekkel tényleg nehezebb volt valamivel...de nagyon jó volt, majd most már megírom aztat is :)
VálaszTörlés