kedd, augusztus 31

Mindannyian itthon


Hát, a nyárnak ez az utolsó napja. Egyenlőre úgy tűnik, hogy nem csak naptár szerint…folyamatos lehűlést mondanak, pedig én nagyon szeretem a meleg őszt (ki nem???).

Tegnap itt volt Tündi takarítani, én elmentem körmöshöz Gáborral (most úgy látom, hogy utoljára mentünk együtt…mióta megtanult mászkálni, azóta sajna nem viseli jól, ha huzamosabb ideig kell a kocsiban ücsörögnie. Edinával már mindent bevetettünk, de végignyűglődte az egészet…Tündivel megbeszéltem, hogy ezentúl úgy jövök majd, hogy délre, amikor G. alusz, mert akkor maradhat otthon, leteszem, alszik, Tündi tud haladni a dolgával, és én is szép leszek…), hazaérve ebéd, alvás, játék, közben átnéztem az őszi rucikat, és megállapítottam, hogy azért vásárolni kell majd pár melegebb holmit.

Estére ígérte Apu, hogy hazahozza Dájít, meg is jöttek fél nyolc után nem sokkal. D. nagyon örül nekünk, sőt, még ahoz is ragaszkodott, hogy Gábort megnézze, ahogy alszik (próbáltam ébren tartani addig, de nem bírta…nagyon sikeres volt nála a napirend kialakítása), élménybeszámolt ezerrel, olyan szövege van, hogy még… Meglátta a távcsövet, és rögtön kérdezte, hogy akkor majd ezzel nézzük, ahogy a csillagok háborúznak??? Hirtelen nem értettem, de Apu pironkodva bevallotta, hogy vasárnap kicsit együtt nézték a Star Warst…hehe.

Ma meg még együtt tudtunk kicsit lenni itthon a holnapi ovikezdés előtt… egész nap együtt játszott a két gyerek (tudom, hogy ez most az újdonság varázsa főként, nem lesz ez mindig így), én meg csak néztem őket…

Ja, Zsó átküldött pár képet, amit hétfőn csinált Fecó és D. játékáról…szerintem lassan felléphetnek…

Örülök, hogy végre mindannyian együtt vagyunk…mégiscsak ez az igazi…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése