Ennek folyományaként ma háromnegyed kilenckor keltem, majd fél délőtt a ruhásszekrényemet pakoltam… a gyerekeké meg Tamásé mindig pöpec, a sajátomra már nincs kedvem általában annyi időt fordítani, így aztán a fehérneműs fiókom pl. már elég káoszos volt… most kivágtam belőle mindent, ami akár nyomokban is emlékeztet a terhességekre, vagy kinyúlt, vagy fakó, vagy valami, a maradékot (az se kevés) szépen elrendeztem, a többi ruhát is áthajtogattam szépre, a szekrény aljában gyülemlő vicek-vacakokat átnéztem, átszortíroztam… most szép (hogy meddig…).
Délután kis szusz, majd torna, szoli, dévédézés, netezés….elvagyok, na.
Esténként mindig beszélek a népeimmel, D. mesélte, hogy ma látott „dinoruszokat”.
Össznépileg átvonultak ugyanis Balatonfüredre, hogy Dávidnak legyen programja…meséli T., hogy a kis dínók még okésak voltak, a nagyoktól viszont már félt a gyerek, úgyhogy a dinoruszok voltak a legkevésbé érdekesek neki, igazából jobban élvezte a kompot, meg a szökőkutat, meg a fagyit, de végül is mindegy, mi miatt volt jó napja a gyereknek, jól érezte magát, és ez a lényeg…íme pár fotó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése