A bölcsi leszervezve, elsejével kezdhet Gábor… főleg ugye, ha addigra
1, kigyógyul a maradék takonyból
2, nem kap el újabb betegséget
Én csak reménykedni tudok. Amilyen fura volt először a gondolat, hogy nem lesz itthon a csöpp delelőtönkként, annyira hamar bele is éltem magam ebbe… T. is örül, már bejelentette, hogy minimum heti háromszor szeretne villásreggelit, lehetőleg az ágyba… érdekes, mennyire más elképzeléseink tudnak lenni pár szabad óráról J))) De ezen ne múljon a házasságunk, ha villásreggeli kér, akkor villásreggelit kap… időmből majd kitelik J))
Ja, és ami még bölcsi-téma: Dávid is tök be van sózva már, minden reggel kérdezi, hogy ma már megy-e a Gábor, és látszik, hogy boldog, hogy ott lesz… minden nap elmondja, hogy Gábor a Némóba (Némo-csoport) fog jérni, és ha majd nagyobb lesz, akkor majd a Suzyba (ez a kiscsoport, ide jár most ő), és akkor ő majd már a Garfield-ba…. Minden reggel végigbeszélgetjük az ovi egész hierarchiáját…
És már most kezdi (legalábbis elméletben) elfogadni, hogy a Gábort hazahozom ebéd után, ő viszont ott alszik, és majd csak a szokott időben megyek érte…
Apropó, szokott idő: a szokott idő sokáig negyed öt volt. Max. fél öt. Mostanában viszont kénytelen vagyok egyre később menni… a héten minden nap azzal fogadott (sőt már ez régebb óta kezdődött, csak a héten csúcsosodott ki ennyire), hogy ő még nem játszott eleget, nem akar még hazajönni… így aztán mostanában öt után pár perccel érkezünk Gáborral…és még mindig ugyanezzel fogad… tényleg jól érzi ott magát ezek szerint… ma negyed hatra mentem, és végig aggódtam, hogy tán már ott sír, hogy hol az anyukám….fenéket…”még nem játszottam eleget…”. No comm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése