Tegnap délután eljött a Dédi, meg Apukám, hogy az unokákat abajgassák kicsit, közben mesélték, hogy a Lilike (Dédi húga) unokája ugye szombaton lesz egy éves, meg van még egypár ünnep mostanság, úgyhogy a Gyusziék is eljönnek Oroszlányból, esetleg ugorjunk már át mi is. Én kapva kaptam az alkalmon, sőt ma reggel hirtelen felindulásból felhívtam a Bóbit, hogy mi lenne, ha ők is jönnének, ő is nagyon megörült, majd mondta, hogy igazából az volna jó hogy őt meg Nándeszt még ma délután áthozná hozzánk Ricsi (mivel R. hétvégén suliba jár, ő tuti nem tud jönni), és akkor holnap mehetnénk együt… majd elnézést kért, hogy így meghívatta magát, mondom nehülyéskedj, örülök, viszont most akkor felhívom a Lilikét, és mindannyian meghívatjuk magunkat hozzájuk akkor holnapra… így kell vendégséget szervezni! Már hogy magunknak, hogy hova menjünk…
Mentségemre legyen mondva, hogy
1, sejtettem, hogy Lilikéék nem fogják bánni, hogy így beesünk
2, miközben ezeket a telefonokat bonyolítottam, közben már rongyoltam is a boltba, hogy az időközben kifogyott kakaópor helyet vegyek annyit, hogy egy dupla adag duplacsokis kekszet össze tudjak dobni
Az egyes pont bejött, Lilike örült, sőt, visszahívott 10 perccel a beszélgetésünk után, hogy Timi visított örömében, amikor újságolta neki, hogy hattal felcsapjuk a vendégek számát (jó, tudom, ebből 3 kisgye5ek, így könnyű népszerűnek lenni), a kettes pont viszont csak félig, mert miután G-vel hazaértem, és a majd’ egy kiló lisztet már bekevertem kakaóporral, cukorral, sütőporral, közben a másik két kezemmel bevágtam Gábor egyetlen overálját a mosásba, és el is indítottam a gépet, akkor jöttem rá, hogy tojást viszont nem vettem… márpedig kellene négy… még jó, hogy van egy aranyos szomszédasszonyom (nem, nem azért mondom, ő nem olvassa a blogot, néha igenis tudok érdek nélkül is szépeket mondani), akihez ilyen vészhelyzetben át lehet rohanni…
Kaptam tojást, megsütöttem 7 tepsi kekszet, közben még a gyerekorvos is jött, beadta a 18 hós oltást G-nek (és megörvendeztetett a hírrel, hogy ettől kicsit be is lázasodhat… már így is egy merő idegbaj vagyok a keddi bölcsikezdés miatt…még a végén lebetegszik, és fuccs a laza délelőttömnek…igen, ilyen mocsok vagyok), majd fél négykor befutottak Bobóék is… most megy a nagy játék, úgy tűnik, Nándesz is hamar felveszi a fordulatszámot, D. meg rettentően élvezi, hogy két kisebbet is egrecírozhat…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése