péntek, február 11

Csillagánizs 5-6 (sőt, igazából 7-8, csak decemberben nem volt külön poszja)


Most valahogy úgy jött ki, hogy héten kétszer is voltam főzni (Cicukával havi két estében egyeztünk meg, elég neki annyi gardedámkodás egy hónapban… mert ugye a két gyerekkel egyedül…).

Hétfőn vaníliakrém-est volt. Készült szép sorjában krémes, creme bavaroise, creme caramel, creme brulee, és madártej.

Mind-mind igazi vaníliával…olllyan illat volt, hogy hihetetlen…

Erre az estre főként a bavaroise, a caramel és krémes miatt mentem, madártejet és brulee-t én is sokszor szoktam csinálni, (krémest is csináltam már, de formában még sose, már úgy értem, hogy a végeredmény olyan igazi krémes forma krémes legyen…)bár most így utólag már pláne azt vallom, hogy ha profit lát az ember, akkor még a vajaskenyérnél is tanulhat új dolgokat. És ezt nem pedálozásként mondom. Például: sokan a habgaluska miatt nem szeretnek madártejet csinálni, merthogy

1, ha tejben főzöd, sokéig tart, mire megfelelő lesz az állaga

2, ha vízben főzöd, akkor anyázol, amikor a lábas szélére csíkban kitapadt fehérjét lesúrolod (nekem legalábbis kitapad)

3, tökmindegy, miben főzöd, a negyedik körben már sürgetnéd, nagyobb galusokat szaggatsz, amik összetapadnak, amikor a főzés hatására megnőnek.

Viszont! Most láttam, hogy hogyan lehet mikróban galuskát csinálni… megformázod, folpackos tányérra teszed, és mikróban 20-25 másodperc (mikrója válogatja)…ja, és mennyivel más egy madártej, ha tejszín is van benne!!!

Egyébként ugye minden este végén megesszük a „végtermékeket”.

Hétfőn ez nem volt egyszerű, de jelentem, megálltam a helyem!

Mind az öt féle cuccost benyomtam, egyedül a bavaroise felét voltam kénytelen meghagyni…rájöttem, hogy az én kapacitásomnak is vannak határai… mindenesetre így is jól teljesítettem…és nagyon jól éreztem magam.

Tegnap meg húsos estre mentem, „Főételek főszerepben”. Megtanultam nyulat bontani (ezt nálunk otthon mindig a fater csinálta, bár ha muszáj, persze meg tudtam eddig is csinálni, de hát nem „szakszerűen”), egész csirkét kicsontozni…

Sütöttünk sztéket, meg fél csirkét tekercsben boros-paradicsomos körettel, amit itthon tuti fogok reprodukálni, mert nagyon finom volt…

Legközelebb elsején megyek, és márciusban összesen háromszor (nem tudtam választani a sok tökjó óra közül, és hát januárban úgysem voltam). Éljenek a hobbik.

Ja, a képek most is telóval készültek, esküszöm, legközelebb viszek fényképezőt…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése