Sínen (bilin) vagyunk

Ma reggel vittem egy csomó váltó-alsót G-nek, Kriszta meg rögtön levette a pelust róla. Délután, mikor mentem értük, Viki mondta, hogy csak addig adtak rá pelenkát, amíg a homokozóba mentek ki (közben ugyanis megjött a beígért lehűlés, és nem akarták, hogy véletlenül percekig vizes legyen kint a gyerek), én meg ezt úgy értelmeztem, hogy még mindig van rajta. Cipőcsere mindkettőnél, majd elmentünk fagyizni… vagy másfél óra múlva értünk haza, ekkor G. közölte, hogy pisilnie kell…óóóó mondom, gyere, lekapjuk a motyót, és már csücsülhetsz is rá…és ekkor vettem észre, hogy eddig sem volt rajta… a kisnadrág alatt valódi alsónadrág feszült rajta, csontszárazon… ne tudjátok meg, mennyi puszit kapott….

Lóverseny (is)

Hamar elment ez a hétvége is, pedig csak ma reggel indultunk haza (elég keserű tapasztalataink vannak már a vasárnap esti dugókat illetően).

Én még szombaton elmentem Imre hajtását megnézni,sőt, én magam is hajthattam egy kicsit a lovakat a mezőn (esküszöm, a „fiúk” tesztelni akarták, hogy be merem-e vállalni…. nem okozhattam nekik csalódást, megmarkoltam a gyeplőt, oszt’ gyí!).

Szombat délután aztán le akartunk menni egy nagyot strandolni, bár már nem volt az az igazán tiszta ég, na, alighogy leértünk, fullra be is borult, úgyhogy egy órát sem voltunk lent, máris usgyi haza…esett is nemsoká, mintha dézsából öntenék…

Vasárnap lazáztunk (meg legóztunk), majd csak csodálkoztunk, hogy már megint este van (és G. itt se hajlandó a bilire ráülni…).

Ma reggel aztán felkelés, indulás haza, gyereket rögtön az oviba vittük, engem T. kidobott otthon a cuccokal. Kipakoltam, közben, mivel hétfő van, Tündi rendbe szedte a lakást, majd amikor mentem este a kölkökért, azzal leptek meg az óvónők, hogy G-n nincs pelus, mert alvás után száraz pelussal kelt, ezen felbuzdulva ráültették a bilire, abba csurizott, majd nem is adtak rá pelust kísérletképp.

Hazamentünk, otthon megkérdeztem, akar-e bilizni, mondta hogy igen, és belepisilt….

asszem irányba álltunk… tudtam én, hogy ha eldönti, hogy akarja, akkor hamar rákap…nade ennyire?

Végre

Ma reggel szóltam az oviban, hogy ebéd után rögtön megyek Gáborkáért, ne is fektessék le.12re ott is voltunk, ültünk is be a kocsiba (délelőtt bepakoltam már), és hajrá.

Dávid azért most már nagyon várt minket, bár ebben elég nagy szerepe volt a Legónak, megérkezésünk után 10 perccel már én is a földön ütem, és gyártottam sorban a kocsikat…. azért nekem is nagyon hiányzott már a prücsök, nem tudom eleget nézni, és csodálkozom, hogy istenem, mekkora fiam van már… hiába, két hét az sok idő nélküle…

Türelmetlen volnék?????

Gáborkám azért lassan rászokhatna a szobatisztaságra… tudom én, hogy nem szabad erőltetni, de mostanság azért viszonylag gyakran megkérdezem, hogy ugyan, nem akarna-e helyet foglalni a Kék Bilin… én nem tudom, mintha Dózsa tüzes trónjára akarnám ráültetni, úgy tiltakozik…. Oké, sejtem én, hogy egy nap majd megtörik a jég, de mikormár????? Ráadásul, aki ilyen férfias pozitúrában nézi a tévét, az már nagyfiú, nem?

D. nem akar hazajönni... illetve akar, csak még nem most....

Gabi segített nekünk medencét szerezni a Klárihoz, T ma hozta haza. Az előzetes terv az az volt, hogy T ma este beül a kocsiba,lemegy Földvárra, leviszi a medencét, majd másnap reggel visszahozza D-t. Ez a terv tegnap dugájába dőlt, amikor is felhívtam a nagyobbik porontyomat, és megkérdeztem tőle, hogy ugyan, nem akarna-e lassan hazajönni… mondta, hogy de, nagyon szeretne, csak még nem most…

Este ezt leadtam Tamásnak, majd rövid bután egymásra bámulás után arra jutottunk, hogy oké, akkor maradjon még pár napot. Felhívtuk Klárit, és előadtuk neki a tervünket, miszerint akkor pénteken mi hárman (T., G., én) levonulnánk, ott töltenénk a hétvégét (bár már rossz időt mondanak, de ebből egyenlőre semmi nem látszik). Nagyon boldog volt persze, mert így még pár napig unokázhat… járnak ám mindenfele, voltak Zalakaroson, Siófokon, mennek le gyakran a partra, körüldongják folyamatosan D-t a Katival meg Imrével… Imre meglepte Dávidot 10 kiló (túlzás nélkül) Legóval, úgyhogy a nap felében D. járműveket alkot…. istenem, hogy én már hogy vártam ezt a Legó korszakot!!!!!! Imádok építeni, úgyhogy duplán várom, hogy menjünk a gyerekért….

Nők

Mára szerveztem egy kis vendégséget, Kékezüst átvonult hozzánk családilag délelőtt. A lányok és G. egész délelőtt ki sem jöttek a vízből, mi meg legalább tudtunk pár szót váltani. Itt voltak fél egyig, és nagyon jól éreztük magunkat végig. Akét lány már kész hölgy, komolyan mondom, bár a bolondozásban ők is benne vannak… de ahogy Lucán áll a fürdőruha… kész vagyok, esküszöm. Megy az idő, na.

Tamás csak délután futott be, a Forma 1-et már itthon akarta nézni. Mikor annak vége volt, újra megcéloztuk a medencét… és G. nem kicsit élvezi, hogy most körötte forog az univerzum, örül, hogy csak rá irányul osztatlan figyelem… mondjuk, ki nem szereti az ilyesmit????