Elgondolkodtam ma azon, hogy befolyásolja-e az ember hangulatát az, hogy milyen cucc van rajta. Anya ugye most nem nagyon tud úgy öltözni, mint régen (mindig azt mondja, hogy "mostmég!" meghogy "namajdnemsokára" meg azt is néha, amikor nem hallja senki, hogy "jóvannamajdcsaklemegyhamegnemakkorlegfeljebbígymaradok"..... és látom ám ahogy próbál tornázni....na jó, illetlenség kiröhögni, majd belejön) és gyanúm szerint most rajtam éli ki magát. Én igazából nem is bánom, az egyetlen nyűgöm az, hogy minden ruciban le akar fotózni, bár tegnap azt mondta, hogy ha folyton pucér lennék, akkor is minden nap csinálna képet...na, majd nyáron nyilván ezt is lepróbáljuk. Mindenesetre ma kihozta belőlem az állatot, és én emiatt a ruhát is felelősnek tartom. 
Úgy kezdődött, hogy nem elég, hogy az oroszlános ümögöt adta rám, de hogy passzoljon a rucihoz, egy oroszlánt rakott oda a kocsimba nekem játszani (de legalább most nem zsiráf!)
Az oroszlán ádázul nézett, én vissza, persze ezen jól fel is húztam magam:és mikor Anya átötöztetett, és hozta a fényképezőt, akkor már hiába mondta, hogy "mosolyogj kisfiam", már az arckifejezésem remekül passzolt a múlt héten a nagynéném által beszerzett vagány alsómhoz
Na, van valaki,aki belém mert kötni?
Úgy kezdődött, hogy nem elég, hogy az oroszlános ümögöt adta rám, de hogy passzoljon a rucihoz, egy oroszlánt rakott oda a kocsimba nekem játszani (de legalább most nem zsiráf!)Az oroszlán ádázul nézett, én vissza, persze ezen jól fel is húztam magam:és mikor Anya átötöztetett, és hozta a fényképezőt, akkor már hiába mondta, hogy "mosolyogj kisfiam", már az arckifejezésem remekül passzolt a múlt héten a nagynéném által beszerzett vagány alsómhoz
Na, van valaki,aki belém mert kötni?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése