hétfő, június 30

In Memoriam Liza...

Történt valami még pénteken, amiről direkt külön akarok írni: sajnos a Liza kutyánk meghalt.

Apa mosta a kocsiját, gondolta, szép tiszta tütüvel várja haza Anyát másnap a Balcsiról, és muszáj volt kinyitnia a kaput, hogy oda tudjon állni a kocsival a kerti csaphoz… Közben a Liza kiszaladt (sose volt ez szokása Neki, nem tudom, mi ütött bele, most vagy a meleg ártott meg Neki, vagy meglátott egy különösen vonzó kóbor macskát, fene se tudja) az úttestre… Apa mondta, hogy azt hallotta, hogy valami kocsi nagyon gyorsan jön be az utcánkba, merthogy az utca végén vagy egy fekvőrendőr, és azon elég nagyot csattant a kocsi, de ez sem lassította le az illetőt…. Apa szerint 30 helyett legalább 60al ment… a Liza meg pici kutya volt ugyebár… Abban a pillanatban vége lett, mire Apa odaért (5 méterre sem volt Tőle) már nem volt értelme azon gondolkodni, hogy orvoshoz vinni, vagy valami…Szombat este, a Santana koncert után Apa meg Anya szépen eltemette Őt a kertben, gyújtottak Neki mécsest, meg jól megsiratták… Aztán ahogy beszélgettek Róla a kertben, mesélte el Apa, hogy miután az eset megtörtént, Ő meg kiült a kertbe a nyugágyba, hogy egy kicsit lehiggadjon, és nézte szomorúan az eget, meg a felhőket, és látott egy kicsi piros felhőt az égbolt közepén, és gondolta rögtön magában, hogy „Na, ott megy a Liza”.. és gyorsan le is fotózta Nekünk, hogy lássuk, szép élete lesz Neki amott is…

Bár itt sem volt Neki rossz sora… Főleg, mielőtt én megszülettem, mert akkor Ő volt A házikedvenc, minden este ölben nézte a tévét, néha Anyáék ágyában aludt… aztán amikor én megérkeztem, akkor egy kicsit leesett a piedesztálról, de azért az rendes volt Tőle, hogy akkor is azért többnyire aranyos kutyaként viselkedett, őrzött engem a kertben is, meg a pihenőszékemben is, sőt, a múlt héten már játszani is hajlandó volt velem „párnaeldugdosósat”, evett a kezemből, meg kergetőzött velem a folyosón… Hiányozni fog, puszi Neki!!!! (Egyébként mivel Anya általában igazat mond nekem, és most azt mondta, hogy a mennyországban, ahol Liza most van, mindenki mindig azt csinál, amit szeret, üzennék még Neki plusszban: óvatosan a sok mennyei csirkecsonttal, ami a kedvence, mert arról még senkinek nincsenek perdöntő bizonyítékai, hogy gyomorrontást nem lehet kapni a mennyekben!!! Iktasson be a kajálás mellé néha egy kis angyal-macska üldözést is… ami a másik kedvenc elfoglaltsága volt egész életében…)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése