Szenteste

Hát, jelentem, sikerült összehozni! A faállítás-díszítés a tervek szerint lezajlott, közben megcsináltam a töltött húst is a vacsihoz, Tamás még délelőtt elhozta a Joe bácsitól a megrendelt halászlét, így a kajáról levolt a gond. Amikor végeztünk a fával, szóltunk Tamásnak telefonon, hogy hazajöhetnek… Gyerek gyorsan megszabadítva az anorákjától, észrevette a fényeket, rohant a nappaliba, majd lefagyott… Vagy 2 percig csak nézte a fát, és nem hitt a szemének… csuda aranyos volt!!! Gyújtottunk pár csillagszórót, az megint teljesen lenyűgözte, aztán mikor kicsodálkozta magát, jöhetett az ajándékozás. Érdekes módon, mintha megérezte volna, először a Thomas-pályának esett neki, pedig az volt egyedül a dobozában…Hát, lehet, hogy ezt is összerakhattuk volna előre, mert elvoltunk vele vagy fél órát, de végül is nagyon jó volt ez így. Mikor összeraktuk végre, nekiült, és vagy fél órát játszott egyfolytában…aztán jött a szerelőpad, majd a hintaló, majd a készségfejlesztő…mindnek nagy sikere volt hálistennek. Közben nekiálltunk vacsizni, hát enni azt alig akart, akkora volt az izgalom, 2 falat vajas kenyeret( volt ám egy csomó jó kaja, de rá se nézett egyikre sem…) volt csak hajlandó kutyafuttában bekapni. Fél kilencig húzta, aztán azért le kellett tenni aludni, így a vacsit már csak hárman fejeztük be, utána meg jött a felnőttek ajándékozása. A naptárnak-digitális kulcstartónak hálistennek nagy sikere volt, és én is megkaptam mindent, amire csak vágytam (tuti telefon, kerámiakések, extrahipiszupi szakácskönyv-angolul…szóval mindent), így asszem sikerrel zártuk a mai napot!