Taknyoskodunk

Kicsit sajnos taknyosak lettünk mindannyian, nem lehet tudni, hogy ez most valami vírus-e, vagy csak simán megfázás (bár fura lenne, hogy mindannyian egyszerre fázunk meg), de sebaj, túléljük, legfeljebb most nem nagyon megyünk sehová. Tegnap például tök jól eltöltöttük otthon is az időt, reggel még ugye ott voltak a csajok, együtt reggeliztünk, aztán Ők elmentek, mi meg a nap hátralévő részében Apával a WIIn halomra gyilkoltuk az univerzum összes szörnyéét, Anya meg marcipános szaloncukrot gyártott próbaképpen a konyhában (ha sikerül, akkor karácsonyra nem is veszünk boltit, hanem a hazait tesszük majd a fára). Nagyon kis pofás cukrok lettek, fotó most nem készült, majd az „igaziakról”, Anya lelkes volt, Apának meg ízlett, úgyhogy minden okés. Ma is itthon voltunk egész nap, úgyis olyan ramaty idő volt kint, de legalább megtanultam orrot törölni… Bár ezzel azért az orrporszívózást nem úszom meg teljesen, mert fújni még nem tudok, de azért ez is valami…