Viszont a gyerek szereti az autókat!!!
Hálaistennek, mostanában egy kicsit mintha enyhülne az idő, így egyre többet lehetünk kint (mondjuk, ha nem enyhülne, akkor is bevezettem volna a kicsit hosszabb sétákat, mert a bezártság néha kezd az agyunkra menni- igen, mindkettőnknek, én is egyre kevésbé tolerálom, ha felrúgja a kutya kajáját, aznap már harmadszor, és persze „véletlenül”; Ő meg egyre nehezebben viseli, ha éppen főzni, vagy neaggyisten blogot írni akarok, ahelyett, hogy vele foglalkoznék) , és nem ám csak úgy babakocsiban megyünk ide-oda, hanem motorral! Tegnap próbáltuk ki először, hogy a boltba is úgy mentünk, hogy Ő a motoron feszített, és meg toltam mellette-mögötte a babakocsit… azt nem merem megkockáztatni, hogy ne vigyünk babakocsit, mert eléggé parázok attól, hogy hazafelére elfárad, és akkor nem csak a szatyrokat kéne hoznom kézben, hanem őt is, meg a motort is…és ezt nem tudnám megtenni…
Mindenesetre motorral megyünk a zöldségesig, ott a Lánnyal jóban vagyunk, azt mondta, nála bármikor „leparkolhatjuk” a mocit, babakocsiba be, boltba-henteshez be, vásárol, hazafelé zöldségesnél friss gyümi megvesz, motorra felpattan, irány haza… ez most teljesen járható útnak tűnik, és ha gáz van, már nem akar motorozni, a motor akkor is befér a babakocsi alsó rekeszébe…
Na, és az autók: elég sok parkol az út szélén, és a gyerek mindegyikre nagy lelkesen mutogat, és mondja, hogy „óóóóó, óóóó” (ebben a szituációban ez egyértelműen autót jelent, nem pedig csodálkozást, ezt egy anya tudja), és mivel anya rendes, mondogatja, hogy „ez egy szuzuki, az egy honda, ez egy opel, és így tovább…és jelentem, kezdi megtanulni! A családtagok autóit már tudja, ha opel-jelet lát, akkor mondja, hogy „Papa”, a BMW az „Apa”, a Merci „Aja”….így aztán nem unatkozunk.
Ma 5 körül meg simán csak úgy elmentünk motorozni „apa elé”, tehát azon az úton, amerről várható volt az érkezés, és amikor jött, beszálltunk, és a GYEREK VEZETETT! Odaült az apja ölébe, és ezerrel tekergette a kormányt…mégy szerencse, hogy kevéssé forgalmas utcában lakunk, így is gondolom nézhettek a szomszédok, hogy miért megyünk parttól-partig…gondolták, legelni akar a kocsi, vagy nem tudom, mindenesetre a gyerek annyira belejött, hogy amikor megálltunk a ház előtt, kihisztizett magának még egy kört…igaz, hogy a hideg rázott, de nagyon büszke voltam rá :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése