péntek, március 6

Úgy utazom, mint a nagyok!!!


Tegnap is meg ma is nagyon mozgalmas nap volt…Tegnapra volt Anyának időpontja 4D-s (kötelező, 18. heti) ultrahangra, és azt találták ki apával, hogy nem kell nekem addig bébiszitter, hanem ellenkezőleg, addig amíg Apa távol van, én fogom felügyelni az embereket a cégnél… Úgyhogy reggel együtt indultunk, először elmentük a BMW szervízbe, ahol én majdnem infarktust kaptam az örömtől a sok szép kocsi láttán, majd a térdemmel feltöröltem az egész kiállítótermet, merthogy kaptam kölcsibe egy modellautót, és azt toltam veszett módon négykézláb, de olyan (tőlem megszokott) tempóban, hogy az értékesítő srácok összeszaladtak megcsodálni….naszóval, ezután (miután elég nagy ordítás árán visszaszolgáltattuk a kocsit) bementünk a Céghez, majd Apa meg Anya elhúztak ultrahangozni, én meg betelepedte a főnöki fotelba, és gyakorlatilag pillanatok alatt átvettem a parancsnokságot…de valahogy a munkatársak reakciójából azt szűrtem le, hogy nem is nagyon bánnák, ha néha én mennék be Apa helyett…

Apáék egyébként azzal a hírrel jöttek vissza, hogy a kistesóm FIÚ, tehát öcsém lesz. Anya nagyon boldog, állítólag „belejött” a fiúkba, Apa azért el tudott volna képzelni egy kislányt, de azért magában többször is vállon veregette magát…

No, ma meg megint felkerekedtünk az iroda felé, csak most az volt benne a nagy szám, hogy BABAKOCSI NÉLKÜL mentünk! Bezony. Végig! Fél óra villamos, aztán 3 megálló metró, majd még vagy 6 megállónyi villamos, és utána vagy 500 m séta!!!! És bírtam! Miazhogy! (Az, hogy az irodától 10 méterre hasalt el a poban a kis világos farmerjében, és tulajdonképp vendégségbe mentünk, nem változtat a tényen, hogy ügyes volt…Anya)

Amikor beértünk, Apa is nagyon megdícsért, majd együtt elmentünk vendégségbe Apa munkatársához, akinek nemrég született babeca, és Őt akartuk megnézni. Jött még egy kolega, szintén kisbabás, úgyhogy én voltam a NAGYFIÚ…Anyáék eléggé meg is hatódtak ezen…nem tom, méééért…mindenesetre a babák nagyon aranyosak voltak, ha a Tesó is ilyen lesz, akkor azért hamar meg fogok vele békülni…

2 megjegyzés: