Ma egész nap gyakorlatilag a kertben voltunk, délelőtt persze csak én meg Gábor, ovi után csatlakozott Dájí és T. is, és együtt áldottuk a nyarat, meg a meleget. Mondjuk reggel még elmentünk babeccel a boltba, postára, aztán irány haza, gyors rendrakás, majd irány kifelé. A kisbaba rettentően élvezi a bébimedencét, majd’ egy órát elvan benne egyedül (persze, tudom, egyfolytában nézem), elég neki pár műanyag valami, amivel lehet öntögetni a vizet, és kész. Néha beültem én is mellé, ilyenkor azt játszotta, hogy a lábamon mászott át, oda-vissza, oda-vissza, és közben folyamatosan rötyögött… a képen az látható, hogy ez mennyire fárasztó is lehet: mikor letettem aludni kora délután, és a kezébe nyomtam az üveget, egy hang sem jött többet a szobájából, 10 perc után bementem, hogy valóban így elaludt-e, és hát igen: látható, hogy tulajdonképpen még akart volna inni kicsit a tápiból, de belealudt, álmában szorosan fogta az üveget, nehogy valaki meglovasítsa, amíg ő ájultan alszik, és még az ajtócsapódásra sem rezzent össze (mert közben kereszthuzatot csináltam a nagy eszemmel, úgy bevágta az ajtót a cúg, hogy majdnem infarktust kaptam, neki meg sem kottyant).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése