vasárnap, június 27

G. megpenészedik


Hát, volt már jobb hétvégénk is…Nem akarom nagyon ragozni, de bátran mondhatom, hogy kikattantam rendesen… Szegény kisbaba elég ramatyul volt, péntek éjjel sokszor volt fent, de fél egyre sikerült stabilan visszaaltatni, majd szombaton úgy tűnt, hogy kicsit jobban van, és épp nem is esett, így délelőtt sétáltam velük egy nagyot, de aztán a délután az totál agyhalál volt: kint esett, így kimenni nem lehetett, D. játszott volna, amiben G. most nem igazán volt partner, én próbáltam mindkettővel foglalkozni, de amelyikre épp nem fordítottam elég figyelmet, az sírt… azt hittem, sose lesz vége a napnak…Ráadásul G. egész nap alig evett és ivott, amint közel került a szájához a cumisüveg, rögtön sírt… Aztán amikor lefektettem őket, nem győztem hálát adni az égnek, de ez sem tartott sokáig, mert 11 tájban G. felébredt, és gyakorlatilag fél kettőig csak kézben volt hajlandó csendben lenni…és mivel nem akartam, hogy D. felébredjen, hurcolásztam… a cumisüveget továbbra sem volt hajlandó elfogadni, így kiskanállal itattam, gondoltam, frankó, hogy még a fogai is most indultak be… Még jó, hogy legalább fél kettőre elaludt, így elájulhattam én is (bár fél háromkor Dávid csatlakozott hozzám a nagy ágyba, de már erőm sem volt vitázni vele, megfogtam a kezét, oszt’ szusz). Ma reggel valamivel jobban volt megint, de enni-inni továbbra is kanállal (közben Dávid hálistennek ráfagyott a Micimackóra, legalább Ő nyugiban volt)… Ebéd után befutott Tamás, aki nem örült a fejleményeknek, és miután láttuk, hogy a baba nem igazán van jól, kihívtam a gyerekorvost (már előre megbeszéltem vele, hogy ha nagy a gáz, akkor vasárnap délután ki tud jönni, itthon lesz), jött is, és megállapította, hogy az enyhe vírusos fertőzés mellett szájpenésze alakult ki Gábornak… na, ettől kész lettem… tudom én, hogy nem azért lesz „penészes” a kölök, mert nem tartok tisztaságot, de akkor is ilyen érzése van az embernek… Tamás elrohant a felírt gyógyszikat kiváltani, és nekiláttunk ecsetelgetni a babát, meg kapott Cataflam cseppet, amitől legalább annyit javult, hogy a vacsit már üvegből tudta fogyasztani… De azért pár kép készült hétvégén: az egyik azt a nyugis húsz percet követően, amikor én a konyhát pakoltam, és közben Gábor és Dávid hátul a szobáknál mókoltak…és mikor mentem hátra megnézni, hogy mivel szórakoznak, láttam, hogy a játék Gábor öltöztetése. Úgy nézett ki szegény, mint egy kis ET., de nagyon nem zavarta, így én is röhögtem egy jót rajta… egész addig, amíg eszembe nem jutott, hogy hát milyen cuccokat aggat rá Dájí… először azt hittem, hogy az apja szennyestartójából szedte ki a dolgokat, de aztán rájöttem, hogy hát én mindent kimostam… bementem a hálóba, és akkor kiderült, hogy D. kinyitotta az apja szekrényét, és onnan cibálta elő a tiszta cuccokat (persze G. közben mindent összenyálzott, így aztán minden mehetett a mosásba… de 20 perc nyugiért ez nem tűnt nagy árnak…). A másik képkockán az látható, hogy D. tejbegrízt kért és kapott vacsira, én meg, miközben evett, gondoltam nyugodtan pisilhetek egyet… mire visszajöttem, csóró Gábor feje így nézett ki…. Tudom, hogy bunkóság ilyet mondani, de nem bánom, hogy holnaptól ovi….

1 megjegyzés:

  1. Gyógyulást a fiatalembernek. Fülessel kétszer csináltam végig( ő nagyobb volt már) a szájpenészes sztorit, tudom, milyen nehéz...
    Minden esetre sok ++++++++++ neked is!

    VálaszTörlés