Mörfi azért ismét hozta magát: mihelyst vasárnap este kihúztam a lában, D. nekiállt köhögni, és gyakorlatilag azóta sem hagyta abba. Ovi természetesen passzolva, a dokit nem zargattam soron kívül, merthogy úgyis ma délre volt megbeszélve, hogy jön oltani G-t, úgyhogy azzal fogadtam az ajtóban, hogy n3m csak unalmas oltások várnak rá, hanem egy valódi beteg gyerek is. Marhára örült, gondolhatjátok, mondja, hogy most valami nagyon durva vírusok keringenek, sok a szövődmény, 10szer annyi (és nem az a fajta doki, aki könnyen túloz) a tüdőgyulladásos esetek száma, mint tavaly, úgyhogy sok jóra ne számítsak. Mondtam, hpgy pénteken buli van az oviban, addigra én akárhogy s, de helyrehozom Dájít…
Aki egyébként még betegen is elevenebb, mint az átlag, úgyhogy nem unatkozunk itthon, játszunk, jó melegen felötözve nagyokat sétálunk (séta közben belefutottunk az ovis társakba…na, addig is folyton azt hallgattam, hogy oviba akar menni, de onnantól aztán… csórikám, még két öklendezés közt is azon kesergett –mert természetesen a köhögéstől hányik is- hogy most akkor fuccs az ovinak… *), nézünk mesét, és sokat beszélgetünk.
Gábor meg boldog, mert egész nap van játszópajti… persze én meg tudom, hogy ennek úgyis az lesz a vége, hogy Ő is elkapja, de hát nem zárhatom be őket két külön szobába…
*Ez egyébként a következőképp nézett ki: ebéd utáni alvás előtt, miután a doki látta, megbeszéltük, hogy ha nagyot alszik, és holnap nem lázas, akkor csütörtökön mehet oviba, mert a doktorbácsi megengedte. Jó. De ahhoz nagyot kell aludni. Jó. Alig értem ki a nappaliba, hallom hogy köhög, öklendezik. Futás, hogy legalább arra rávegyem, hogy ne a paplanra hányjon (a másik paplanja még meg se száradt, az amit éjjel hányt össze). Beérek, látom, hogy szegényből jött a cucc rendesen, a paplannak már annyi, épp csak hogy a kezét meg tudtam fogni, hogy legalább az együttérzésemről biztosítsam (le is hányta a kezemet rögtön)… majd két öklendezés közt könnyben úszó szemekkel rám néz: akkor most nem mehetek oviba???? Bááááááááá………
Szó szerint sírtam és nevettem egyszerre…..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése