Érzem én, hogy nem lesz ennek jó vége… D. már hálaistennek tegnap tudott oviba menni, ami több szempontból is jó volt, egyrészt mert már nagyon ment volna, másrészt meg tegnap volt a hálaadás-napi vacsora bent, amit kár lett volna kihagyni. Volt pulykasült, meg szépen feldíszített asztal, meg minden, sajnáltam volna, ha kimarad belőle…
Ma meg Márkocska születésnapi partija volt. Eddig úgy volt, hogy ugye Tamásnak el kell menni dolgozni, úgyhogy én megyek a partira D-vel, és viszem magammal Gábort is, de G. valahogy nem akar javulni, elég carul van, nagyon köhög, úgyhogy tegnap felhívtam Anettet, és mondtam, hogy ha nem nagy baj, akkor én csak bedobnám D-t a buliba, és jó lenne, ha haza tudnák hozni a buli végén, mert én nem kockáztatnám meg, hogy valaki elkapja G. nyavajáját, akármi is van neki…
Anett nagyon rendes volt, mondta, hogy ne is menjek én sehova G-vel, majd ők, amikor mennek a buliba, be is ugranak D-ért, elviszik magukkal, aztán a buli végén visszahozzák… Hát, nagyon hálás voltam az ötlet miatt, rá is csaptam azonnal, úgyhogy így is csináltuk.
Reggel gatyába ráztam Dájít (T. már 6kor le kellett, hogy lépjen), közben Gáborral inhaláltunk nonstop, mert nagyon köhögött, aztán 9kor jöttek Márkóék, elvitték D-t a buliba, mi meg sétáltunk egy nagyot babeccel (a krupp megelőzésére a legjobb ugye a friss levegő).
D. nagyon feldobva jött haza a buliból, mesélte, hogy volt torta, meg sokat játszottak, nagyon jól érezte magát.
Gábor délután is sokat köhögött, úgyhogy azt hiszem, jó döntés volt, hogy nem mentünk el mi is… Ma éjjel nyitott ablaknál fog aludni, és reméljük a legjobbakat…
Ja, fotók is lesznek ám még itt, csak találjam meg a kis fényképező kártyaolvasóját…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése