szerda, február 17

Óiási oszlán


Dávidnak ma megint nagyon jó napja volt: cirkuszba mentek az ovival. Igen, a Fővárosi Nagycirkuszba. Este hatra volt várható az érkezésük, Kata beugrott értem, együtt mentünk a kölkök elé. Addigra Anyu már megjött, merthogy hétvégén is sok programunk lesz, jött szittelni Gábort. Katával ott vártuk a buszt, ami be is gördült, Dávid nagyon lelkesen integetett le róla (fotó nem készült több, mert sajna a cirkuszban nem lehet fotózni-vakuzni), amint leszállt, kérdeztem, mit látott, erre a kezével mutatott vagy 20 centit, és lelkesen mondta: „ekkoa nagy óóóiási oszlánt!!!” (az R betűje még nem tökéletes). Nagyon feldobottak voltak, Arika (D. csoporttársa) a kocsiban előadta, hogy az „oszlán” „nyávogott”, amikor a bácsi „ütötte bottal, akkó’ nyávogott”. Ezen kívül (márhogy az oroszlánon kívül) másról nem is akartak beszélni…de a lényeg, hogy a „jól éreztétek magatokat?” kérdésre együtt ordítottak igen lelkesen, hogy ja. Amikor hazaértünk, D. megint hozta magát, útközben mondtam neki, hogy itt van a mama, így aztán lelkesen berontott, köszönt: "Szia! Mit hoztál???” Még jó, hogy nem érdekember….

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése