Két kép a hétvégéről: az elsőn D., rögtön az után, hogy mondtam neki szombat reggel, hogy pakolja össze, mit akar vinni a Mamához (én spec. játékautókra gondoltam…). Ekkor megragadta a tányérját, amiből előtte reggelizett, és hozta oda nekem a fonott kalácsa alsó szélét, amit nem akart már megenni: „Szerintem pakoljuk oda a Mamának ezt a kis kalácsot, biztos nagyon ízlene neki!!!” Imádtam…
A másik képen Gábor látható, amint elfoglalt férfiember módjára nem is tudja hirtelen eldönteni, hogy a papírmunkával végezzen-e előbb, vagy a telefonjait intézze-e el, vagy esetleg megvívja a soron következő háborúját az ellennel (a szájában a tapadókorongos puska egy lövedéke….). Nehéz a döntés, látszik az arcán a vívódás… :)
Nagyon édesek :D:D:D:D
VálaszTörlés